II. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

 

A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a Szolgáltató minden szervezeti egységére, munkatársára, alvállalkozójára.

 

 

III. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK 

 

Kapcsolódó jogszabályok:

 

• a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban Bit.)
• a Bizottság 2017/2359. számú rendelete az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésére vonatkozó tájékoztatási követelmények és üzletviteli szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (a továbbiakban Rendelet)
• 2017. évi CXLV. törvény – egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról

 

 

IV. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 

 

1. „érintett személy”: a biztosításközvetítő összefüggésében a következők valamelyike: a) adott esetben a biztosításközvetítő Vezető tisztségviselője, Tulajdonosa vagy ezzel egyenértékű személy, illetve Vezetőségének tagja; b) a biztosításközvetítő alkalmazottja, illetve bármely más természetes személy, aki szolgálatait a biztosításközvetítő rendelkezésére és ellenőrzése alá bocsátja, és aki részt vesz a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítésében; c) olyan természetes személy, aki kiszervezési megállapodás alapján közvetlenül részt vesz a biztosításközvetítő számára nyújtott szolgáltatásban, biztosítási alapú befektetési termékek biztosításközvetítő vagy biztosító általi értékesítése céljából; 

2. „ösztönző”: biztosítási alapú befektetési termék értékesítésével összefüggésben a biztosításközvetítő vagy a biztosító által bármely félnek – a szóban forgó ügyletben érintett ügyfél vagy az ezen Ügyfél képviseletében eljáró személy kivételével – nyújtott díj, javadalmazás vagy nem pénzbeli előny, illetve az ilyen fél által a biztosításközvetítő vagy a biztosító részére nyújtott díj, javadalmazás vagy nem pénzbeli előny; 

3. „ösztönzési rendszer”: az ösztönzők fizetésére – ideértve az ösztönzők fizetésének feltételeit is – vonatkozó szabályok összessége.

4. „ügyfél”: az a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vagy magánszemély, akinek/amelynek az Alkusz szolgáltatást, kiegészítő szolgáltatást nyújt.

5. „biztosítási alapú befektetési termék”: olyan biztosítási termék, amely lejárati értékkel vagy visszavásárlási értékkel rendelkezik, és amelynek lejárati vagy visszavásárlási értéke részben vagy egészben, közvetlenül vagy közvetve ki van téve a piaci ingadozásoknak, azzal, hogy nem minősülnek biztosítási alapú befektetési terméknek a Bit. 4. § (1) bekezdés 133. a) – e) pontjában felsorolt termékek.

 

 

V. ELŐÍRÁSOK

 

1. A Társaság tevékenysége során az elvárt szakmai gondosságot tanúsítva a szolgáltatás nyújtásának minden szakaszában biztosítja az Ügyfél érdekeinek elsőbbségét. A Társaság törekszik a hosszú távú ügyfélkapcsolatok erősítésére, az üzletfelek elégedettségének növelésére, és az ehhez szükséges bizalom megteremtése érdekében szükségesnek tartja, hogy az üzletfelek érdekeinek védelmét megfelelően biztosítsa.

 

2. A Társaság értékeli, hogy neki, vagy valamely érintett személynek vagy bármely, hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személynek olyan érdeke fűződik-e a biztosítási értékesítési tevékenységek eredményéhez, amely megfelel az alábbi kritériumoknak: 

a) eltér az Ügyfél vagy a potenciális Ügyfél biztosítási értékesítési tevékenységek eredményéhez fűződő érdekétől; 

b) az értékesítési tevékenységek eredményét az Ügyfél kárára képes befolyásolni. 

 

Amennyiben a fentiek szerinti helyzet fennáll, úgy az adott ügyletet nem lehet megkötni.

 

3. A 2. pont szerinti értékelés céljából a Társaság figyelembe veszi az alábbi helyzeteket: 

 

a) a Biztosításközvetítő, valamely érintett személy vagy bármely, hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy valószínűsíthetően pénzügyi nyereséghez jut vagy pénzügyi veszteséget kerül el az Ügyfél esetleges kárára; 

b) a Biztosításközvetítő vagy a Biztosító, valamely érintett személy vagy bármely, hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy pénzügyi vagy egyéb ösztönző miatt egy másik Ügyfél, vagy Ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben az Ügyfél érdekével szemben; 

c) a Biztosításközvetítő vagy a Biztosító, valamely érintett személy vagy bármely, hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy jelentős mértékben részt vesz a biztosítási alapú befektetési termékek kezelésében vagy fejlesztésében, különösen amennyiben e személy befolyással bír az említett termékek árazására vagy értékesítésének költségeire.

 

Az értékelést a Társaság Ügyvezetője végzi el, és az Ügyvezető felelős az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzéséért, érvényre juttatásáért. 

 

 

VI. SZERVEZETI ÉS SZEMÉLYI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI HELYZETEK

 

1. Tulajdonosi összeférhetetlenség

A Társaság Tulajdonosai, ha - nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - társasági részesedést szereznek, vagy vezető tisztségviselői megbízást vállalnak olyan gazdasági társaságban, amely biztosítási tevékenységet folytat, és akivel a Társaság szerződéses viszonyban áll, tájékoztatniuk szükséges a Társaság Ügyvezetőjét. 

Az Ügyvezetőnek az ügyféltájékoztatás részévé kell tennie ezt az információt, valamint startégiát és szabályzást kell kidolgoznia arra vonatkozólag, hogyan kerülheti el, a Társaság tevékenysége során, az ebből fakadó érdekkonfliktusokat.

 

2. Ügyvezető összeférhetetlensége

A Társaság Ügyvezetője - nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely biztosítási tevékenységet folytat, és akivel a Társaság szerződéses viszonyban áll.

Ha az előbbiekben felsorolt bármely összeférhetetlenségi ok felmerül, köteles azt haladéktalanul a Társaság tulajdonosai és Vezető tisztségviselői tudomására hozni, majd a bejelentést követő kilencven (90) napon belül köteles megszüntetni.

Az Ügyvezető köteles a Társaságnak tíz munkanapon belül bejelenteni, ha a szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal kapcsolatos követelményeknek már nem felel meg.

 

3. Tevékenységirányító összeférhetetlensége

A Társaság Tevékenységirányítója - nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként biztosítási és biztosítás közvetítői tevékenységet folytat, és akivel a Társaság szerződéses viszonyban áll.

Ha az előbbiekben felsorolt bármely összeférhetetlenségi ok felmerül, köteles azt haladéktalanul a Társaság tulajdonosai és Vezető tisztségviselői tudomására hozni, majd a bejelentést követő kilencven (90) napon belül köteles megszüntetni.

A Tevékenységirányító köteles a Társaságnak tíz munkanapon belül bejelenteni, ha a szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal kapcsolatos követelményeknek már nem felel meg.

 

4. Tanácsadók összeférhetetlensége

A Társaság alkalmazásában vagy vele szerződéses viszonyban álló Tanácsadó köteles a Vezető tisztségviselőket tájékoztatni olyan egyéb vállalkozói és munkavállalói jogviszonyáról, amelynek során a tisztességtelen piaci magatartás tilalmára vonatkozó szabályokba ütközik.

Köteles jelezni a Vezető tisztségviselők felé, ha saját magának vagy közeli hozzátartozójának kíván biztosítási terméket értékesíteni.

Továbbá köteles jelezni a Vezető tisztségviselők felé, ha közeli hozzátartozója, vele szoros személyes kapcsolatban álló személy, a Társasággal azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató gazdasági társaságnak Vezető tisztségviselője vagy munkavállalója lesz.

 

 

VII. ÉRDEKKONFLIKTUS ALAPJÁN AZONOSÍTHATÓ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI HELYZETEK

 

Az érdekkonfliktusnak számos fajtája létezik, és ezek számos viselkedésmódot és körülményt érinthetnek. Érdekkonfliktus általában akkor merül fel, ha két vagy több ember ellentmondó érdekekkel rendelkezik, és az e személyek között gondossági kötelezettség vagy bizalmi viszony áll fenn.  A Tanácsadó érdekkonfliktusba ütközhet a Társaságnál végzett munkája során, és ez veszélyeztetheti vagy befolyásolhatja a szakmai ítélőképességét és objektivitását, illetve más módon akadályozhatja a Társasággal, valamint ügyfeleivel szembeni kötelezettségei és feladatai megfelelő ellátását. Ha az érdekkonfliktusokat nem ismerik fel és nem kezelik megfelelően, akkor az, az Ügyfelek, a Társaság és a Tanácsadók számára nem megfelelő vagy kedvezőtlen következményekkel járhat. 

 

1. A biztosításközvetítő tevékenységét érintő érdekkonfliktusok az alábbiak között merülhetnek fel:

• a Társaság és egy vagy több Ügyfél;
• a Társaság és Vezető tisztségviselője;
• a Társaság és a szerződött Biztosító;
• a Vezető tisztségviselő és a Tanácsadó;
• a Tanácsadó és egy Ügyfél;
• a Tanácsadó és a Biztosító;
• az Ügyfél és a Biztosító;
• két vagy több Ügyfél;
• két vagy több Tanácsadó.

A fenti felek között érdekkonfliktus akkor áll fenn, 

• ha az egyik fél a másik előnyére vagy hátrányára nyereséghez jut, veszteséget kerül, vagy szenved el, 
• az érdekük különbözik és érdekeit az egyik fél a másik terhére tudja érvényesíteni, vagy ilyen irányban befolyásolni,
• a felek azonos tevékenységet, folytatnak, 
• valamely fél beszállítói érdeke eltér a másik érintett fél érdekétől,
• valamely fél a másik fél döntését a szokásos juttatástól eltérő juttatással befolyásolja olyan irányba, amely döntést ezen befolyásolás nélkül nem tette volna meg.

Érdek-összeütközéshez vezető körülmények jellemzően:

• visszaélés bennfentes vagy bizalmas információkkal,
• díjazás, ösztönzők elfogadása, 
• ajándékok elfogadása,
• alkalmazottak, alvállalkozók párhuzamos tevékenysége,
• ügyletben való különleges érdekeltség.

 

2. Az érdekkonfliktusok általános típusai

1. Az ügyfelekkel kapcsolatos érdekkonfliktusok tágabb értelemben olyan helyzetként írhatók le, amelyben a Társaság, egy Tanácsadó vagy a Biztosító:

• feltehetőleg nem megfelelő pénzügyi előnyre tesz szert, vagy elkerüli a pénzügyi veszteséget egy Ügyfél rovására;
• érdekelt egy Ügyfélnek nyújtott szolgáltatás vagy egy ügyfél nevében teljesített tranzakció eredményében, és ez eltér az Ügyfél ezen eredményhez fűződő érdekétől;
• pénzügyi vagy egyéb motivációja van arra, hogy az Ügyfél vagy az Ügyfelek egy csoportjának érdekét képviselje egy másik Ügyfél érdekeivel szemben;
• az Ügyfélen kívül más személytől jelenleg kap vagy a jövőben kapni fog ösztönzést a szolgáltatásért járó bevett jutalékon vagy díjon felül az Ügyfélnek nyújtott szolgáltatással kapcsolatban pénz, áru vagy szolgáltatások formájában; 
• pénzügyi vagy egyéb motivációja van arra, hogy egy Ügyfél számára egy olyan terméket vagy szolgáltatást értékesítsen, amely nem szolgálja az Ügyfél legjobb érdekeit

 

2. A Társasággal kapcsolatos érdekkonfliktusok tágabb értelemben olyan helyzetként írhatók le, amelyben:

• egy Tanácsadó érdeke egy bizonyos tevékenység vagy törekvés eredményét illetően eltér a Társaság érdekétől;
• egy Tanácsadó (vagy adott esetben Családtag vagy a Tanácsadóval szoros személyes kapcsolatban álló személy) nem megfelelő pénzügyi vagy más lényeges előnyben részesül a Tanácsadó Társaságnál betöltött pozíciója révén;
• egy Tanácsadó olyan módon van lehetősége befolyásolni a Társaság üzletkötéseit, illetve adminisztratív vagy más fontos döntéseit, hogy az Tanácsadó vagy egy Családtagja vagy az Tanácsadó szoros személyes kapcsolatban álló személy számára személyes nyereséggel vagy előnnyel jár;
• egy Tanácsadó meglévő pénzügyi vagy más érdekei, egy vállalkozásban vagy tevékenységben való korábbi részvétele, más személlyel fenntartott kapcsolata gyengíti vagy gyengítheti a Társasággal szembeni kötelezettségei és feladatai végrehajtásakor szükséges ítélőképességét vagy objektivitását;

 

A   Társaság   az   érdekkonfliktus   azonosításával, megelőzésével vagy kezelésével törekszik   annak biztosítására, hogy az érdekkonfliktus ne befolyásolja hátrányosan az ügyfelek, a Társaság, és az egyéb érdekeltek érdekeit. A Társaság több eszközt is használhat (külön-külön vagy egymással kombinálva) az érdekkonfliktuskezelésére, beleértve a következőket:

• a felmerülő érdekkonfliktus megelőzése vagy az ahhoz kapcsolódó kár kockázatának enyhítése céljából kialakított szervezeti intézkedések, rendszerek, korlátozások, szabályzatok és eljárások;
• az érdekkonfliktusban érintett felek felvilágosítására szolgáló tájékoztató, mely tartalmazza az érdekkonfliktus őket érintő lehetséges hatásait; vagy
• az érdekkonfliktust előidéző szolgáltatás, tevékenység vagy eset elkerülése, amennyiben az érdekkonfliktus más eszközök alkalmazásával nem előzhető meg vagy nem kezelhető hatékonyan.

 

 

VIII. A TÁRSASÁG ÁLTAL ALKALMAZOTT ELJÁRÁSOK, INTÉZKEDÉSEK

 

a) Az összeférhetetlenség kockázatát hordozó tevékenységben részt vevő érintett személyek közötti információcsere megelőzését vagy ellenőrzését szolgáló hatékony eljárások, amennyiben az ilyen információcsere kárt okozhat az Ügyfél vagy Ügyfelek érdekeiben.

Ellenőrzés:

A Társaság Ügyvezetője jogosult ellenőrizni, és rendszeresen ellenőrzi az érintett személyek közötti információcserét.

 

b) Azon érintett személyek elkülönülő felügyelete, akiknek elsődleges funkciói közé tartozik tevékenységek elvégzése olyan Ügyfelek nevében vagy szolgáltatások nyújtása olyan Ügyfelek számára, akiknek érdekei ütközhetnek, vagy akik más módon esetleg ütköző, különböző érdekeket képviselnek, beleértve a Biztosításközvetítő érdekeit is.

Ellenőrzés:

Ezen személyek felügyeletét a Társaság mindenkori Ügyvezetője látja el.

 

c) Az Ügyvezető minden üzletkötést ellenőriz abból a célból is, hogy megakadályozza, hogy bármely személy illetéktelen befolyást gyakoroljon azon mód felett, ahogyan a Biztosításközvetítő, vagy Alkalmazottai, vagy bármely, hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy a biztosítási értékesítési tevékenységeket végzi.

Ellenőrzés:

Az érintett személyek felügyeletét a Társaság Ügyvezetője, vagy az általa ezzel megbízott személy látja el.

 

e) Az Ügyvezető ellenőrzi, hogy egy érintett személy egyidejűleg vagy egymás után részt vesz-e különböző biztosítási értékesítési tevékenységekben, amennyiben az ilyen részvétel akadályozhatja az összeférhetetlenségek megfelelő kezelését.

Ellenőrzés:

Az érintett személyek felügyeletét a Társaság Ügyvezetője, vagy az általa ezzel megbízott személy látja el.

 

f) A Társaság munkatársai nem fogadhatnak el ajándékot, és nem fogadhatnak el, illetve nem adhatnak a javadalmazási szabályzatban nem szereplő előnyt vagy más juttatást. 

Ellenőrzés:

Az érintett személyek ellenőrzését a Társaság Ügyvezetője, vagy az általa ezzel megbízott személy látja el.

 

g) Az Alkusz biztosítja az érintett személyek folyamatos továbbképzését jelen szabályzat vonatkozásában.

Ellenőrzés:

A továbbképzések megszervezését és ellenőrzését a Társaság Ügyvezetője, vagy az általa ezzel megbízott személy látja el.

 

1. A Bit. 167/A. §-a alapján az Alkusz gondoskodik arról, hogy a szabályzatában foglalt eljárásrend szerint, a díjazás módja ne vezessen érdekkonfliktus kialakulásához és ne veszélyeztesse a Bit. 398. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerinti kötelezettségét. 

Ellenőrzés:

A szabályzat elkészítését és ellenőrzését a Társaság Ügyvezetője, vagy az általa ezzel megbízott személy látja el.

 

j) Biztosítási alapú befektetési termékek csak tanácsadással értékesíthetők. Az értékesítési folyamat során az Alkusz alapos és személyre szabott elemzés alapján felméri a Megbízó biztosítási igényeit és kockázati viszonyait, a szerződés megkötésének előkészítése során elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemez. Megbízója igényeihez és szükségleteihez igazodó elemzési szempontok alapján személyre szabott, bizonyos biztosítási termék vagy termékek választására irányuló konkrét ajánlást ad. Az Alkusz továbbá a biztosítási alapú befektetési termékek értékesítése során betartja a Bit. vonatkozó 166/A. – F. § rendelkezéseit. Az Alkusz Megbízóját tájékoztatja a szolgáltatásokkal, termékekkel, azok feltételeivel kapcsolatban. A tájékoztatás során a jogszabályi és fogyasztóvédelmi előírásokat és ajánlásokat köteles betartani.

Ellenőrzés:

Az értékesítési folyamat ellenőrzését a Társaság Ügyvezetője, és a Társaság – Felügyelet által engedélyezett - Tevékenység irányítója minden befektetési alapú termék értékesítését felügyeli a Társaság minden munkavállalója vagy megbízási jogviszonyban dolgozó regisztrált tanácsadója esetén.

 

5. A Társaság – Ügyvezetője útján - legalább évente értékeli és rendszeresen felülvizsgálja a jelen szabályzatát és megfelelő intézkedéseket hoz a hiányosságok kezelésére. 

 

6. A Társaság nyilvántartást vezet – annak rendszeres frissítésével – azokról a helyzetekről, amelyekben az Ügyfél érdekei sérelmének kockázatával járó összeférhetetlenség merült fel vagy – folyamatban lévő szolgáltatás vagy tevékenység esetén – merülhet fel.

 

 

IX. ÖSZTÖNZÉSI RENDSZER

 

1. Valamely ösztönző vagy ösztönzési rendszer az Ügyfélnek nyújtott adott szolgáltatás minőségére káros hatást gyakorlónak minősül, ha jellegéből vagy mértékéből következően a biztosítási értékesítési tevékenységek végzését olyan módon ösztönzi, amely nem felel meg az Ügyfél érdekeinek leginkább megfelelő, becsületes, tisztességes és szakszerű eljárásmóddal kapcsolatos kötelezettségnek. 

 

2. Annak értékelése céljából, hogy valamely ösztönző vagy ösztönzési rendszer az Ügyfélnek nyújtott adott szolgáltatás minőségére káros hatást gyakorol-e, a Társság Ügyvezetője elemzést végez, amely figyelembe veszi az Ügyfélnek nyújtott adott szolgáltatás minőségére gyakorolt káros hatás kockázatát esetlegesen növelő vagy csökkentő összes releváns tényezőt és a káros hatás kockázatának megelőzése érdekében az értékesítési tevékenységet végző Biztosításközvetítő vagy Biztosító által megtett valamennyi szervezeti intézkedést. 

 

3. Az elemzést az Ügyvezető végzi, aki különösen az alábbi kritériumokat veszi figyelembe: 

a) az ösztönző vagy az ösztönzési rendszer ösztönözhette-e arra a Biztosításközvetítőt, hogy egy konkrét biztosítási terméket vagy egy konkrét szolgáltatást kínáljon vagy ajánljon az Ügyfélnek annak ellenére, hogy a Biztosításközvetítő vagy Biztosító az Ügyfél igényeinek jobban megfelelő, másik biztosítási terméket vagy szolgáltatást is tudna ajánlani; 

b) az ösztönző vagy az ösztönzési rendszer kizárólag vagy döntően mennyiségi üzleti szempontokon alapul-e, vagy az figyelembe veszi-e az alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelést, az Ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségét és az Ügyfelek elégedettségét tükröző minőségi szempontokat is; 

c) a fizetett vagy kapott ösztönző értéke az adott termék és szolgáltatás értékéhez viszonyítva;

d) az ösztönző fizetésére teljes mértékben vagy főként a biztosítási szerződés megkötésekor vagy a szerződés teljes időtartama alatt kerül-e sor; 

e) van-e olyan megfelelő mechanizmus, amely a termék lejárta vagy korai értékesítése, illetve az Ügyfél érdekeinek sérelme esetén az ösztönző visszakövetelésére szolgál; 

f) van-e bármilyen formájú változó vagy függő küszöbérték, illetőleg olyan értéknövelő mechanizmus, amely az értékesítés volumenén vagy a forgalmi értéken alapuló célszám elérése esetén érvényesül.

 

4. A Bit. 167/A. §-a alapján a független biztosításközvetítőnek szabályzatában foglalt eljárásrend szerint gondoskodnia kell arról, hogy a díjazás módja ne vezessen érdekkonfliktus kialakulásához és ne veszélyeztesse a Bit. 398. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerinti kötelezettségét, melyek az alábbiak:

 

„(5) Az alkusz tanácsadás nélküli értékesítés esetén - az e törvényben foglalt, tanácsadás nélküli értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és azokkal összhangban - a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemezni és ezt az elemzést az ügyfél részére igazolható módon átadni.

(6) Az alkusz tanácsadással történő értékesítés esetén - az e törvényben foglalt, tanácsadással történő értékesítésre vonatkozó követelményeken túlmenően és azokkal összhangban - köteles alapos és személyre szabott elemzés alapján tanácsot adni az ügyfélnek, ennek érdekében a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemezni, és az ügyfél tájékoztatása alapján megállapítható igényeihez és szükségleteihez igazodó elemzési szempontok alapján és azoktól függően az ügyfél részére személyre szabott - bizonyos biztosítási termék vagy termékek választására irányuló - konkrét ajánlást is adni, ismertetve, hogy az adott termék - az adott elemzési szempontot figyelembe véve - miért felel meg leginkább az ügyfél igényeinek és szükségleteinek alapján”

 

Az Ügyvezető a fentiek betartása érdekében a jelen szabályzatban, a hatályos jogszabályokban, és a Magyar Nemzeti Bank előírásainak, iránymutatásainak foglaltaknak megfelelően köteles kialakítani a Társaság saját javadalmazási szabályzatát.

 

A Társaság a Biztosítókkal, más partnerekkel csak a jelen szabályzatban, a hatályos jogszabályokban, és a Magyar Nemzeti Bank előírásainak, iránymutatásainak foglaltaknak megfelelő együttműködési megállapodást köthet meg, így ezen megállapodások megkötése, azoknak a javadalmazást, díjazást is érintő módosítása előtt a jelen szabályzatban előírt elemzéseket az Ügyvezetőnek el kell végeznie, és a javadalmazási tárgyalások, javadalmazási megállapodás során a szabályzatban foglaltakat érvényre kell juttatnia.

 

 

X. AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG KEZELÉSÉNEK LÉPÉSEI

 

 

1. Felismerés

Bármilyen, a fentiekben ismertetett összeférhetetlenségi vagy lehetséges összeférhetetlenségi eset felismerése a Társaság Vezető tisztségviselőinek és Tanácsadóinak a feladata. Amennyiben a Tanácsadó nem tudja egy esetről eldönteni, hogy ebbe a körbe tartozik-e, a vezetőihez kell fordulnia.

 

2. Bejelentés

Az eset bejelentését az Ügyvezető felé kell megtenni írásban (e-mail). Az Ügyvezető felelős az összeférhetetlenségi esetek megállapításáért, értékeléséért és nyilvántartásáért.

 

3. Értékelés 

Az Ügyvezető minden bejelentést megvizsgál, és eldönti róla, hogy 

• valóban összeférhetetlenségi esetről van-e szó;
• hogyan kell megfelelően kezelni az esetet;
• az összeférhetetlenség jelentőségét;
• szükséges-e az Ügyfelet is értesíteni az esetről.

 

4. Megoldás

Az Ügyvezető a megoldási javaslatát átadja a feladat végrehajtására kompetens személynek. A megoldási javaslat megfogalmazásakor figyelembe kell venni elsősorban, hogy a megoldással az összeférhetetlenség elkerülhető legyen, vagy az ne okozzon kárt az Ügyfélnek.

 

5. Nyilvántartás

Az összeférhetetlenségi esetek nyilvántartását az Ügyvezető végzi. A nyilvántartás tartalmazza az összeférhetetlenségi eset összes körülményét, a bejelentő nevét, a bejelentés időpontját, a megoldást és annak felelősét.

 

 

 

 

 

Kammerer Gábor

ügyvezető

Kiadás dátuma: 2018.02.23.

 

XI. MELLÉKLETEK

 

1. számú melléklet: az Optimum Finance Kft. szervezeti ábrája

 

    2.    számú melléklet: biztosítási értékesítési tevékenység leírása

 

A szerződés megkötésnek folyamata

 

A biztosítási szerződés jogi folyamata a következő lépésekből áll:

 

Tájékoztatás

Az alkuszt kétféle tájékoztatási kötelezettség is terheli:

− a közvetítésben eljáró Alkusz munkatársa köteles tájékoztatni az ügyfelet – még az ajánlat elkészítése előtt – a következőkről:

• az alkusz és a közvetítő természetes személy főbb adatairól,
• a felügyelő hatóságról, a biztosításközvetítők felügyeleti nyilvántartásáról, valamint annak igazolásáról, hogy a felügyeleti nyilvántartásban szerepel, ideértve az ennek ellenőrzésére vonatkozó lehetőségről,
• arról, hogy a közvetítő nem rendelkezik minősített befolyással sem biztosítóban, sem más biztosításközvetítőben,
• arról, hogy sem biztosító, sem biztosító anyavállalata nem rendelkezik minősített befolyással a biztosításközvetítőben,
• a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről,
• arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért ki áll helyt,
• arról, hogy az alkusz független biztosításközvetítőként jár el,
• arról, hogy milyen biztosítási termékek terjesztésére van jogosultsága,
• arról, hogy Társaságunk díjat, díjelőleget nem vesz át,

 

− másfelöl a termékről kell részletes tájékoztatást nyújtani, mely magában foglalja a termék legfontosabb sajátosságait, a biztosítási eseményeket, kizárásokat, a szolgáltatásokat, stb.

 

Igényfelmérés

Társaságunknak fontos, hogy a biztosítási ügyekben egyébként járatlan szerződő fél a valódi szükségleteinek és pénzügyi teherbíró képességeinek megfelelő biztosítási szerződést kössön. Ennek érdekében a biztosításközvetítőnek pontosan és igazolható módon fel kell mérnie az ügyfél igényeit és ennek figyelembevételével készülhet el a tényleges biztosítási ajánlat.

 

Az igényfelmérés lépései (biztosítási alapú befektetési termékek esetén): 

1. Az ügyfél, mint szerződő azonosítása: az ügyfél személyes adatai (neme, kora, családi állapota, eltartottak száma, stb.).
2. Az egyes lehetséges konkrét célok, szükségletek, élethelyzetek beazonosítása:

a) Váratlan események anyagi fedezete: hosszabb távú, általános jellegű tartalék képzése váratlanul bekövetkező, jelentős negatív anyagi kihatással járó események, mint a baleset, betegség, munkanélküliség, stb. anyagi terheinek a fedezésére, illetve az esetleges jövedelem hullámzás kisimítására.

b) Gondoskodás gyermekekről: felnőtt koráig az eltartó halál, rokkantsága esetére, illetve későbbi tanulmányai, önálló életkezdése, illetve általában véve a „jövője” megalapozása.

c) Lakásvásárlás, korszerűsítés, lakáshitel: előtakarékosság és otthonteremtés hosszú távú céljainak teljesítésére

d) Gondoskodás egyéb hozzátartozókról: házastárs, idős szülők, egyéb hozzátartozók anyagi biztonságának megteremtése

e) Nyugdíjas évek anyagi biztonsága: megszokott, illetve megcélzott életszínvonal fenntartása nyugdíjas korban.

f) Ápolási szükséglet: saját vagy hozzátartozó alapvető időskori olyan szükséglete, amikor esetleg önmagát ellátni már részben vagy egyáltalán nem képes, ápolásra szorul. g) Temetkezés, hagyaték: gondoskodás a kívánt színvonalú temetésről, az esetleges hagyaték pénzbeli részéről.

h) egyéb

3. Az ügyfél szükségleteinek számszerűsítése, teherviselő-, illetve kockázatvállalási képessége szintjének beazonosítása.

4. Az ügyfél, a szerződő, a biztosított, illetve kedvezményezett beazonosítása: a szerződő egyben biztosított-e, ki vagy kik a kedvezményezettek.

5. Az adatkezeléshez, szerződéses konstrukció kidolgozásához való hozzájárulás.

6. Esetleges egyéb információként az újabb személyes találkozó megbeszélt időpontja, helyszíne, amikor a feltárt igények alapján javasolt termék személyesen átadásra és az ajánlat kitöltésre kerül

.

Az ajánlat

Formailag mindig az ügyfél, a szerződő tesz ajánlatot, függetlenül attól, hogy erre a biztosító által készített és rendelkezésre bocsátott, formanyomtatványon, vagy az online felületről kinyomtatott formanyomtatványon kerül sor.

Indokolt esetben (a lehetséges szerződés értékének függvényében), a „pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzat” alapján szükséges ügyfélátvilágítás, és -ellenőrzés elvégzése.

 

Az ajánlat átvétele

Amennyiben minden információ megfelelő módon rögzítésre került, az ügyfél minden szükséges információt megkapott, megtörténhet az ajánlat aláírása. Az ügyfél a szerződés megkötésére akaratnyilatkozatot tett, ezután a biztosítóintézetnek kell nyilatkoznia. Az aláírt ajánlatot az Alkusz átveszi és az illetékes szervezeti egységhez, partneri szerződésben meghatározott módon eljuttatja. Az ajánlat beérkezésének időpontját a nyomtatványon rögzíteni kell.

 

A szerződés utógondozása

A szerződés megkötése után – amennyiben az ügyfél igényli – segítséget nyújtunk számára a befektetési alapok figyelésében, szükség esetén – az alapkezelő munkatársainak segítségével – javaslatot teszünk számára alapváltásra.

 

Megjegyzés: Társaságunk biztosítási alapú befektetési termékeket kizárólag az ügyféllel történő személyes találkozó keretében értékesít.

 

 

3. számú melléklet: visszavásárlási kérelmek kezelése

 

Amennyiben az ügyfél a biztosítási szerződés visszavásárlása mellett dönt, kétféleképpen járhat el. Vagy a biztosítónak jelzi közvetlenül, vagy az Alkusz segítségét kéri ehhez. Az első esetben a biztosító szabályzatának megfelelően dől el, hogy ki veszi fel az ügyféllel a kapcsolatot. Amennyiben az Alkuszhoz kerül az ügy – illetve a második esetben is –, a következő lépések megtételére kerül sor:

• Kapcsolatfelvétel után személyes találkozó az ügyféllel.
• A szerződés adatainak átnézése után az ügyfél figyelmét felhívjuk az esetleges kockázatokra (befektetési veszteségek kockázata, adózási kötelezettség), informáljuk a visszavásárláson kívüli esetleges egyéb lehetőségekről.
• Minden információt igyekszünk a rendelkezésére bocsátani, amennyiben szükséges segítséget kérünk a biztosítótól is. Segítséget nyújtunk az ügyfélnek az információk értelmezésében, hogy megalapozott döntést tudjon hozni.
• Amennyiben továbbra is a visszavásárlás mellett dönt – még az esetleges veszteségek mellett is –, segítséget nyújtunk számára a megfelelő nyomtatványok kitöltésében. Az ügyfél kérése esetén a dokumentumokat eljuttatjuk a biztosítóhoz.
• A fenti folyamatok közben kiemelt figyelmet fordítunk az adatvédelmi és adatkezelési szabályok betartására.

 

 

4. számú melléklet: az Alkusz dokumentációjában szereplő javadalmazással kapcsolatos pontok:

 

• Az Alkusszal szerződött biztosítási tanácsadó (továbbiakban: tanácsadó) díjazása javadalmazás formájában történik.
• A Megbízott a javadalmazáson kívül más díjazásra nem jogosult.
• A Megbízott biztosítási értékesítés során harmadik féltől díjazást nem fogadhat el, illetve nem köthet ki.
• A Megbízott pontos díjazása: a Megbízó által a partnercégektől kapott javadalmazás … %-a, azaz ………… százaléka. Társaságunk a szerződött partnerrel történő megállapodás alapján 50 – 70 – 80 és 85 % javadalmazást fizet a biztosító társaság által kifizetett javadalmazás összegéből.
• A Megbízó a javadalmazást a partnercégek – a kötvényesedést követő hónapban történő – átutalási teljesülése után köteles a Megbízott részére megfizetni, amennyiben a Megbízott a számviteli törvényeknek megfelelően kiállított számlát és teljesítési igazolást a Megbízott részére átadja.
• A Megbízó csak a partnercégek által megfizetett javadalmazást fizeti meg a Megbízottnak.
• A Megbízottat illető javadalmazási elszámolásához a Megbízott köteles hiánytalanul leadni az általa készített ajánlatokhoz tartozó teljes dokumentációt.
• A Megbízottat illető javadalmazás elszámolásáról a Megbízó minden hónap 30-ig elszámolást készít, melyet eljuttat a Megbízottnak.
• Megbízó – biztosítási alapú befektetési termékek esetén – munkaversenyt és ehhez köthető kiemelt, egyedi javadalmazást nem ír ki és nem fizet ki a Megbízottnak, partnercégekkel ilyen tartalmú külön megállapodást nem köt. A Megbízó a partnercégekkel történő szerződéskötés esetén a porlasztott javadalmazás kifizetést preferálja.
• Egyéb termékek esetén (pl. mezőgazdasági, lakásbiztosítások) a partnercégek által meghirdetett egyedi javadalmazások esetén a Megbízottal kötött megállapodásban szereplő százalékos mértékeket érvényesíti.
• Megbízó csak a partnercégek által kifizetett – megállapodásban szereplő százalékos mértékkel számolt – javadalmazást fizeti ki Megbízottnak, a Megbízó egyéb saját anyagi ösztönzőket nem alkalmaz.

 

 

5. számú melléklet: javadalmazás visszaírásra vonatkozó pontok

 

• A Megbízó a partnercégek által visszaírt javadalmazások esetében is alkalmazza a Megbízottal kötött megállapodásban szereplő százalékos mértéket.
• A Megbízó a kifizethető javadalmazások és a visszaírt javadalmazások különbözetét fizeti ki a Megbízottnak.
• Amennyiben az adott havi elszámolás negatív értékű, abban az esetben a Megbízott köteles a számviteli szabályoknak megfelelően kiállított negatív összegű számlát, és a hozzá tartozó teljesítési igazolást Megbízónak benyújtani és a számlán szereplő összeget Megbízó bankszámlájára visszautalni.