valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról - hatályba lépett: 2024. február 01.

I. A SZABÁLYOZÁS CÉLJA

1. Jelen Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja az Optimum Finance Kft., (székhely: 4024 Debrecen, Kossuth utca 42. tetőtér 7-8. ajtó., Cgj.: 09-09-017462; a továbbiakban: Szolgáltató vagy Társaság) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása érdekében az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján egységes rendbe foglalni és szabályozni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos független biztosításközvetítői tevékenységeket, valamint biztosítani, hogy a Szolgáltató a Pmt.-ben meghatározott átvilágítási és bejelentési kötelezettségnek eleget tudjon tenni.

1. A Szabályzat elkészítése során az Optimum Finance Kft. figyelemmel volt az alábbi körülményekre: 

• A kockázatértékeléssel érintett szolgáltatások köre.
• A Szolgáltató tulajdonosi és vállalati szerkezete, figyelemmel arra, hogy a szolgáltató nemzetközi, külföldi, vagy beföldi intézmény, anyavállalat, leányvállalat, fióktelep vagy egyéb szervezet.
• A Szolgáltató szervezetének és szerkezetének összetettsége és átláthatósága.
• A kínált termékek és szolgáltatások, az elvégzett tevékenység és ügylet természete és összetettsége.
• A tevékenység keretében használt, alkalmazott eszközök, beleértve az ingyenes szolgáltatásnyújtást, az ügynök vagy a közvetítő használatát.
• A kiszolgált ügyfelek típusai.
• Az üzleti tevékenység földrajzi területe, különösen, ha azt stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban végzi, vagy az ügyfelei jelentős részének származási országa stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország, mindemellett a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendeletben meghatározott földrajzi kockázati tényezők figyelembevételével (1. és 2. számú melléklet).
• A belső irányítási megoldás és szerkezet minősége, beleértve a belső ellenőrzési és megfelelési funkció hatékonyságát, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával összefüggő jogszabályban előírt követelményeknek való megfelelést és a belső kockázatértékeléseinek hatékonyságát.
• Az uralkodó vállalati kultúra, különösen a megfelelési és átláthatósági kultúra.

1. Szolgáltató részletes bemutatása:

• Az Optimum Finance Kft. által használt informatikai rendszer:
  • SK MAX - díjszámító és back office felület: https://opf.skmax.hu
  • telepített szoftvezek:
    • Generali Biztosító Zrt. - Genview (állomány- és javadalmazás kezelő szoftver)
  • biztosítói partnerportálok (tarifáló és ügyfélnyilvántartó, dokumentumkezelő felületek):
    • Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. - https://vagyonportal.alfa.hu - https://webpkr.alfa.hu
    • Allianz Hungária Zrt. - https://login.allianz.hu
    • Agrár Biztosító - https://portal.agrarbiztosito.hu
    • Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe - https://ontario.colonnade.hu - http://sidweb.colonnade.hu
    • Európai Utazási Biztosító - https://eub.hu/login/login.php
    • Generali Biztosító Zrt. - https://partner.generali.hu
    • Genertel Biztosító Zrt. - https://partner.genertel.hu
    • Gránit Biztosító Zrt. - https://portal.granitbiztosito.hu
    • Groupama Biztosító Zrt. - https://agentportal.groupama.hu
    • K&H Biztosító Zrt. - https://portal.kh.hu
    • KÖBE - Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület - https://www.kobe.hu/kobe/
    • MAPFRE ASISTENCIA S.A. Magyarországi Fióktelepe - https://mapfreonline.hu
    • Magyar Posta Biztosító Zrt. - https://postabiztosito.hu
    • Signal iDuna Biztosító Zrt. - https://partnerportal.signal.hu
    • Union Vienna Insurance Biztosító Zrt. - https://accounts.union.hu
    • Uniqa Biztosító Zrt. - https://upp.uniqa.hu

• Szolgáltató szervezeti struktúrája (14. melléklet - szervezeti ábra), az uralkodó vállalati kultúra, különösen a megfelelési és átláthatósági kultúra (beleértve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni terület, valamint a felelős vezető elhelyezkedését):
• A Szolgáltató által nyújtott szolgáltatások: közvetített biztosítások fajtái - Y melléklet
• Az Optimum Finance Kft. más EGT tagállam vagy harmadik ország pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatainak való kitettsége alacsony;
• A Szabályzatban írt vezetői jóváhagyásokat az Optimum Finance Kft. mindenkori ügyvezetője jogosult megadni.
• Hatóságokkal való együttműködés tapasztalatai: nincs ilyen tapasztalat
• Az Optimum Finance Kft. ügyfeleinek bemutatása:
  • természetes személyek
  • kis- és középvállalatok
  • önkormányzat?

II. A SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI HATÁLYA

A Szabályzat személyi hatálya kiterjed jelen Szabályzat szerinti alkalmazottakra, amelyet a IV. pont határoz meg. 

A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását szolgáló független biztosításközvetítői tevékenységekre, az ügyfelek kockázati besorolására, átvilágítására és monitorozására, a gyanús pénzügyi műveletek bejelentésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok végrehajtására, az ügyletek felfüggesztésére, továbbá a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására.

III. KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

Kapcsolódó jogszabályok:

• a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.), 
• az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.),
• a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.), és 1978. évi IV. törvény, (a továbbiakban: régi Btk.),
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), és 1959. évi IV. törvény,
• a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény,
• a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet,
• a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, és a 1998. évi XIX. törvény,
• a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad-törvény),
• a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet),
• a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 26/2020. (VIII.25) MNB rendelet (a továbbiakban: MNB rendelet),
• az egyes MNB rendeletek szerinti kötelezettségeknek való megfelelés eltérő szabályairól szóló 47/2018. (XII. 17.) MNB rendelet,
• a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban Bit.),
• a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban Hpt),
• pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban Pft),
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 Rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban 2015/847 Rendelet),
• az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban Fsztv),
• az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (továbbiakban 2017. évi LII. törvény),

IV. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

E szabályzat alkalmazásában:

1. adatszolgáltató ügyfél: az Afad-törvény hatálya alá tartozó, az Afad-törvény 1. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltató;
2. alkalmazott: jelen Szabályzat alkalmazásában a Szolgáltató vezetője, munkavállalója, vagy az Optimum Finance Kft.-vel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, megbízási jogviszonyban álló független biztosítási közvetítő és a fentiek segítő családtagja, illetve Szolgáltató részére szolgáltatást végző gazdálkodó szervezettel jogviszonyban lévő személy;
3. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;
4. auditált elektronikus hírközlő eszköz: az ügyfél távoli, elektronikus adatátviteli csatornán történő ügyfél-átvilágításra, az általa tett nyilatkozat értelmezésére, biztonságos tárolására, a tárolt adatok visszakeresésére és ellenőrzésére alkalmas elektronikus valós idejű kép- és hangátviteli rendszer;
5. az Európai Unió területén kívüli térséghez kapcsolódó átutalás: a kedvezményezett fizetési számlájának egy fizetési művelet vagy sorozatos fizetési művelet útján történő jóváírására irányuló pénzforgalmi szolgáltatás, amelyet a fizető fél által adott megbízás alapján a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájáról indítanak, − függetlenül attól, hogy a kedvezményezett és a fizető fél azonos személy-e, valamint függetlenül attól is, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója azonos-e, amennyiben 

1. a kedvezményezett vagy a fizető fél lakóhelye vagy székhelye, vagy
2. bármelyik pénzforgalmi szolgáltató székhelye az Európai Unió területén kívül található;

1. azonosítás: az ügyfél, annak meghatalmazottja, a Szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselő, az ügyfél tényleges tulajdonososai Pmt.-ben meghatározott adatainak visszakereshető módon történő rögzítése;
2. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai, fióktelepei és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;
3. elektronikus pénz: a Hpt.-ben meghatározott elektronikus pénz;
4. elektronikuspénz-kibocsátó intézmény: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvényben (a továbbiakban: Fsztv.) meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmény;
5. elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer: olyan személyre szabott elektronikus eljárást biztosító rendszer, amely a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának egyértelmű azonosítására és a jognyilatkozat tartalmának változatlan visszaidézésére alkalmas formában teszi lehetővé a jognyilatkozat megtételét;

1. ellenőrző befolyás: Hpt. szerint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján

a) a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,

b) lehetővé válik - függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették - a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,

c) a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelőbizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg, vagy

d) a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére;

1. életbiztosítási ágba tartozó tevékenység: a hatályos Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység;
2. erős ügyfél-hitelesítés: a Pft. 2. § 4a pontja szerinti hitelesítés legalább két olyan

a) ismeret, azaz csak az ügyfél által ismert információ,

b) birtoklás, azaz csak az ügyfél által birtokolt dolog, és

c) biológiai tulajdonság, azaz az ügyfél jellemzője

kategóriába sorolható elem felhasználásával, amely kategóriák egymástól függetlenek annyiban, hogy az egyik feltörése nem befolyásolja a többi megbízhatóságát, és az eljárás kialakítása révén biztosított az azonosítási adatok bizalmassága; 

1. Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség,
2. Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
3. Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának határozata: az 1956. évi I. törvénnyel kihirdetett Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 25. cikkében meghatározott, az ENSZ BT által a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében elfogadott határozat;
4. fiktív bank: Pmt. szerint olyan hitelintézet, pénzügyi Szolgáltató vagy hitelintézet, pénzügyi Szolgáltató által folytatott tevékenységgel megegyező tevékenységet végző szervezet, amelynek nincs főirodája a székhelye szerinti államban, továbbá nem része egy szabályozott pénzügyi csoportnak;
5. FIU: a Pmt. rendelkezéseivel kapcsolatban a pénzügyi információs egységként működő hatóság (Financial Intelligence Unit), a Kit. rendelkezéseivel kapcsolatban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv 
6. forgatható utalvány: a Hpt.-ben meghatározott forgatható utalvány;
7. főiroda: Pmt. szerint az a hely, ahol a Szolgáltató a főtevékenységet ténylegesen végzi és ahol a központi döntéshozatal történik;
8. harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam,
9. hiteles fordítás: az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által készített fordítás;
10. hitelintézet: a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet, ide nem értve az MNB-t;
11. hivatalos fordítás: lektorált, lepecsételt, összefűzött és hivatalos záradékkal ellátott fordítás, amin hivatalos záradék tanúsítja, hogy az elkészült fordítás a fordítóirodához eljuttatott anyag szövegével megegyezik;
12. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy jogalany;
13. kiemelt közszereplő: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző legalább egy éven belül fontos közfeladatot látott el; [A Szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján az egy éves időtartamnál hosszabb időtartamot is meghatározhat.]fontos közfeladatot ellátó személy: 

1. az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,
2. az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
3. a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,
4. a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja,
5. a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
6. a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,
7. többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
8. nemzetközi szervezet vezetője, vezetőhelyettese, vezető testületének tagja vagy ezzel egyenértékű feladatot ellátó személy;

1. kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § szakasza szerint a kiemelt közszereplő házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője;
2. kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: Pmt. 4. § szakasza szerint

1. bármely természetes személy, aki a kiemelt közszereplővel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa, vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, 
2. bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet kiemelt közszereplő javára hoztak létre;

1. kockázatérzékenységi megközelítés: Pmt. 3. § szakasza szerint az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a belső szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás;
2. kockázati profil: MNB rendelet szerint a beazonosított pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok csökkentését követően megmaradó kockázat általános jellege, beleértve a kockázat típusát és szintjét is;
3. kockázati szint: a Pmt. 3. § szakasza szerint tartós üzleti kapcsolatok vonatkozásában az a besorolás, amely meghatározza, hogy az ügyfél vonatkozásában milyen terjedelmű ügyfél-átvilágítási intézkedéseket szükséges elvégezni;
4. kockázati tényezők: MNB 15/2022. (IX.15.) számú ajánlása szerint olyan változók, amelyek önmagukban vagy egymással ötvözve növelhetik vagy csökkenthetik valamely üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás okozta ML/TF kockázatot;
5. központi bankszámla- és széfnyilvántartás: a fizetésiszámla- és a széfszolgáltatási szerződések adataira vonatkozó nyilvántartás;
6. külső ellenőrzési funkció: Pmt. 3. § szakasza szerint a belső eljárásrendnek a szolgáltatótól független fél által elvégzett vizsgálata annak megállapítására, hogy a belső eljárásrend alapján a Szolgáltató képes a Pmt.-ben valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettségek teljesítésére;
7. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol, azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;
8. letétkezelő pénztárca-szolgáltató: olyan szervezet, amely ügyfelei nevében virtuális fizetőeszközök tartására, tárolására és átadására szolgáló kriptográfiai magánkulcsok megőrzésével kapcsolatos szolgáltatást nyújt [A Szabályzat ezen részében fel kell sorolni ezen szolgáltatókat/szolgáltatást nyújtókat, amennyiben releváns]; 
9. levelező kapcsolat: Pmt. 3. § szerint

a) egyes pénzügyi vagy befektetési szolgáltatások hitelintézet részére más hitelintézet általi biztosítása, ideértve különösen a fizetési számla vezetését, a készpénzellátást, a nemzetközi pénzátutalást, a csekkelszámolást és a devizaügyleteket,

b) kapcsolat kettő vagy több hasonló szolgáltatást nyújtó hitelintézet vagy pénzügyi Szolgáltató között, ideértve különösen az értékpapírügyletek és a fizetési műveletek elszámolását;

1. megerősített eljárás: az ügyfélben, a termékben, a szolgáltatásban, az ügyletben, az alkalmazott eszközben vagy a földrajzi kitettségben rejlő kockázat kezelésére szolgáló kockázat alapú intézkedések együttesét magába foglaló fokozott monitoring;
2. MNB: a Pmt. 5.§. a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv, és a Bvktv. szerinti hivatal;
3. monitoring: 

az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfél folyamatos figyelemmel kísérése;

1. nemzeti kockázatértékelés: az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására;
2. nyilvántartó szerv: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal;
3. összetett tulajdonosi struktúra: a tulajdonosi szerkezet a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest túlzottan összetett, ha
   1. a társaság tulajdonosi struktúrájában háromnál több társaság érintettségével egymásba fonódások(hurkok) révén a társaságok kölcsönösen egymás tulajdonosai, vagy 
   2. a tulajdonosi szerkezetben több mint három szinten, közvetett részesedéssel rendelkező tulajdonosok találhatók, vagy 
   3. a tulajdonosi szerkezetben több mint négy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság rendelkezik tulajdoni hányaddal;

https://www.mnb.hu/felugyelet/szabalyozas/penzmosas-ellen/szabalyzatok-segedletek

1. pénzátutalás: a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló 2015/847 rendelet 9. cikkében meghatározott pénzátutalás;
2. pénzforgalmi intézmény: az Fsztv.-ben meghatározott pénzforgalmi intézmény, valamint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény;
3. pénzmosás: a régi Btk. 303-303/A. §-ában, illetve a Btk. 399-400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
4. pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat: a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozása felmerülésének valószínűsége és hatása;
5. pénzügyi információs egységként működő hatóság: Pmt. 3. § szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egysége;
6. pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés: 2017. évi LII. törvény 2. § 5. pontja szerint

1. a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által elrendelt befagyasztása,
2. a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalma; valamint
3. uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben elrendelt pénzügyi tranzakciókat (pénzeszközök átutalását) érintő tilalom, illetve korlátozás, valamint a kapcsolódó engedélyezési eljárás;

1. pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya: 2017. évi LII. törvény 2. § 6. pontja szerint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó szervezet tagja;
2. pénzügyi szolgáltató:

a) a pénzügyi vállalkozás,

b) a pénzfeldolgozási tevékenységet végző, pénzügyi vállalkozásnak nem minősülő szervezet pénzfeldolgozási tevékenysége tekintetében,

c) a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,

d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus pénz kibocsátása, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,

e) az utalványkibocsátó,

f) a pénzváltó iroda,

g) a biztosító, amennyiben életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik, e tevékenysége tekintetében,

h) az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során a Bit.-ben meg-határozott többes ügynök és alkusz,

i) a Hpt.-ben meghatározott többes kiemelt közvetítő és alkusz,

j) a befektetési vállalkozás,

k) az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,

l) a befektetési alapkezelő befektetési jegy forgalmazási tevékenysége tekintetében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott tevékenysége tekintetében;

m) piacműködtető, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.), illetve a Bszt.-ben meghatározott tevékenysége tekintetében;

1. pénzeszköz forrásának igazolása: az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrását megerősítő adat vagy azt igazoló dokumentum, így különösen az öröklésből, kártérítésből, polgári jogi jogviszonyokból származó szerződés vagy egyéb hivatalos dokumentum a kapcsolódó jogosultságok nevesítésével, munkaviszonyból származó bérjövedelem-igazolás, külszolgálatért kapott jövedelemigazolás, egyéb jövedelemigazolás, árfolyamnyereséghez, nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentum;
2. pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi vállalkozás;
3. pénzváltó iroda: hitelintézettel kötött megbízási szerződés alapján pénzváltási tevékenységet folytató kiemelt közvetítő;
4. proliferáció-finanszírozás: uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatában rögzített tömegpusztító fegyverek elterjedésének pénzügyi támogatása;
5. számlavezető: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény szerinti fizetési számlát vezető szolgáltató;
6. széfszolgáltató: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerint meghatározott széfszolgáltatást nyújtó szolgáltató;
7. stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok;
8. személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: Pmt. 3. § szerint személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;
9. személyazonosság igazoló ellenőrzése: Pmt. 3. § szerint az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának ellenőrzése Pmt-ben foglaltak szerint;
10. szokatlan ügylet: MNB rendelet 2. § 9. pontja szerint olyan ügylet,

1. amely nincs összhangban a termékkel vagy a szolgáltatással kapcsolatban általánosan követett eljárásokkal,
2. amelynek nincs világosan érthető gazdasági célja vagy jogi alapja,
3. amely esetében az ügyfél korábbi tevékenységéhez képest indokolatlanul megváltozik az ügyletek gyakorisága, nagysága;

1. szolgáltató: a hitelintézet, a pénzügyi szolgáltató, valamint a Pmt. 1. § (1a) bekezdésében meghatározott szolgáltató;
2. az Optimum Finance Kft. (Szolgáltató) vezetője: Pmt. 3. § 34. pontja szerint az a természetes személy, aki az Optimum Finance Kft. képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;
3. a Optimum Finance Kft. (Szolgáltató) belső szabályzatban meghatározott vezetője: Pmt. 3. § 35. pontja szerint az a természetes személy, aki az Optimum Finance Kft. vezetője által jelen szabályzatban meghatározásra kerül az alábbi szempontok figyelembevételével:

1. megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a Szolgáltató milyen mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak, valamint
2. megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon;

1. terrorizmus finanszírozása: a régi Btk. 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
2. ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás: Pmt. 3. § 37. pontja szerint

1. azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást,
2. a pénzváltó iroda esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ugyanazon ügyfél megbízást ad,
3. c) Pmt. 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott Szolgáltató vonatkozásában a részletvétel alapján történő fizetések, fizetési megbízások;

1. tényleges tulajdonos: Pmt. 3. § 38. pontja szerint

1. az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
2. az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,
3. az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
4. alapítványok esetében az a természetes személy,
5. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
6. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
7. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, 
8. I-III. pontban meghatározott természetes személy hiányában, aki az alapítvány képviseletében eljár,
9. bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében

1. a vagyonrendelő, valamint nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
2. a vagyonkezelő, valamint nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
3. a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
4. az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá
5. adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
6. az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;

1. tényleges tulajdonosi nyilvántartás: az Afad-törvény 3. § 14. pontjában meghatározott, az Afad-törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatók és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok Pmt. szerinti tényleges tulajdonosi adatait tartalmazó nyilvántartás;
2. többségi állami tulajdonú vállalat: Pmt. 3. § 38b szerint teljes mértékben állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló vállalat, többségi állami tulajdonban álló vállalat, valamint a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló vállalat;
3. uniós jogi aktus: az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 75. cikke, illetve 215. cikke alapján elfogadott uniós jogi aktusok, valamint az e jogi aktusok felhatalmazása alapján elfogadott jogi aktusok, illetve intézkedések;
4. utalványkibocsátó: forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre engedéllyel rendelkező szolgáltató;
5. ügyfél: Pmt. 3. § 41. a) pontja szerint, aki a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít vagy a Szolgáltató részére ügyleti megbízást ad;
6. ügyfél-átvilágítási intézkedések: az ügyfél azonosítása, az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat vagy az ügyleti megbízás céljának és jellegének megismerése, az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése, az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfelek folyamatos figyelemmel kísérése, az ügyfél vagy a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője nyilatkozatának megtétele, valamint a tényleges tulajdonos kilétének ellenőrzése, kiemelt közszereplői nyilatkozat megtétele;ügylet: Pmt. 3. § 43. pont szerint

1. az üzleti kapcsolat során a Szolgáltató tevékenységi körébe tartozó valamely szolgáltatás igénybevételéhez tartozó művelet, vagy
2. az ügyleti megbízás;

1. ügylet:
   1. az üzleti kapcsolat során a szolgáltató szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételéhez tartozó művelet, vagy
   2. az ügyleti megbízás.
2. ügyleti megbízás: Pmt. 3. § 44 pontja szerint olyan ügylet, amely az és a Szolgáltató között a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e), g)-h), valamint j)-r) pontjában megjelölt szakmai tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó eseti jogviszony;
3. üzleti kapcsolat: Pmt. 3. § 45. pontja szerint;

az ügyfél és az Optimum Finance Kft. között független biztosításközvetítői tevékenység tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony;

1. vagyon forrásának igazolása: Pmt. 3. § 46. pontja szerint az ügyfél hárommillió forintot meghaladó értékű vagyoni eszközeinek - beleértve a materiális vagy immateriális javakat - forrását bemutató ügyfél-nyilatkozat.
2. virtuális fizetőeszköz: digitális értékmegjelenítés, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki, illetve garantál; nem rendelkezik törvényes fizetőeszköz jogi státuszával; elektronikusan tárolható, csereértékként elfogadott, így különösen elektronikusan átadható, illetve elektronikus kereskedésre alkalmas.

1. RÉSZ

PMT. szerinti rendelkezések

V. ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ÉS INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

V.1. Az ügyfél-átvilágítási intézkedések az üzleti kapcsolat létesítése esetén

Szolgáltató köteles ügyfeleit átvilágítani: 

1. az üzleti kapcsolat létesítésekor;
2. a négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
3. pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha a fenti pontokban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
4. ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. Ide értendő az az eset is, amikor az ügyfél valamely adata (pl. neve, lakcíme, székhelye stb.) vagy a nem természetes személy ügyfél tulajdonosi szerkezete változik. Amennyiben a nem természetes személy ügyfél ügyvezetésében, képviselőiben változás következik be, ellenőrizni kell, hogy az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokban, vagy a tényleges tulajdonosi nyilatkozat alapjául szolgáló körülményekben nem történt-e változás,
5. ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése.

Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az ügyleti megbízások esetén az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a négymillió-ötszázezer. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az együttes értékük eléri a négymillió-ötszázezer forintot. 

V.2. Az ügyfél-átvilágítási intézkedések az üzleti kapcsolat létesítése esetén

V.2.1 Általános szabályok

Az Optimum Finance Kft. a jelen Szabályzatban foglalt intézkedések terjedelmét az üzleti kapcsolat illetőleg az ügyleti megbízás jellege és összege, továbbá az ügyfél körülményei alapján (kockázatérzékenységi alapon) köteles meghatározni, a Pmt. 27. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően elkészített belső kockázatértékelés felhasználásával.

Az ügyfél az e pontban meghatározott nyilatkozatot az üzleti kapcsolat létesítését követően is megteheti. Ebben az esetben a nyilatkozat megtételének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a biztosítás egészben vagy részben engedményezésre kerül.

A Szolgáltató – a nyilatkozat valódisága kérdéses - köteles intézkedéseket tenni a nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

Az ügyfél nyilatkoztatása mellőzhető, ha a Szolgáltató meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ebben az esetben a Szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

A Szolgáltató az ügyfél-átvilágítási intézkedéseit a belső kockázatértékelés eredményei alapján határozza meg.

V.1.2. Ügyfél-átvilágítási intézkedések

Az ügyfél-átvilágítás 5 alapintézkedésből áll:

1. intézkedés - az ügyfél (természetes, jogi és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél, annak meghatalmazottja, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselő) azonosítása és a személyazonosság igazoló ellenőrzése  (továbbiakban: AZONOSÍTÁS),

2. intézkedés - tényleges tulajdonos kilétének ellenőrzése (arról való meggyőződés, hogy ki a tényleges tulajdonos, továbbiakban: TÉNYLEGES TULAJDONOS),

3. intézkedés – az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás céljának és -tervezett- jellegének feltárása (továbbiakban: ÜGYLET),

4. intézkedés - az ügyfél/üzleti kapcsolat kockázati besorolása (továbbiakban: KOCKÁZATI SZINT),

5. intézkedés - az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (továbbiakban: MONITORING). 

V.1.2.  - 1. intézkedés - AZONOSÍTÁS általános szabályai

Módja: Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése személyes megjelenéssel írásban vagy a Szolgáltató általüzemeltetett, biztonságos, védett, felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján lehetséges. 

Adatváltozás esetén csak a megváltozott adat rögzítéséhez szükséges ügyfél-átvilágítás intézkedést kell elvégezni, amennyiben a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség nem merül fel.

Nem kell az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha

• az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedések egyéb üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán már megtörténtek,
• jelen üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonossága korábban megállapításra került, és
• nem történt változás a kötelezően megadott adatokban, a tényleges tulajdonosi adatokban, a közszereplő státuszban, üzleti kapcsolatban

A Szolgálató a honlapján, valamint az ügyfeleivel kötött megbízási szerződésen szerepelteti, hogy az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél, annak meghatalmazottja, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselő köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.

Az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt kell lefolytatni. Az ellenőrzés az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytatható, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügylet teljesítéséig kell befejezni.

Ha a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítás kedvezményezettje, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak személye, továbbá a kedvezményezett által meghatározott teljesítés elfogadására jogosult személye a szerződés megkötésekor még nem ismert, a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá a kedvezményezett által meghatározott teljesítés elfogadására jogosult személyazonosságának igazoló ellenőrzését legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg vagy a szerződésből (kötvényből) eredő jogoknak a jogosult általi érvényesítéséig lefolytatja.

Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a képviseletében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átvilágítását is el kell végezni.

A Szolgáltató előírja, hogy amennyiben nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni az ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon annak ellenére, hogy az ügyfél ügyletek végrehajtását kezdeményezi, a szolgáltatónak kockázatérzékenységi megközelítés alapján meg kell kísérelnie három hónapon belül legalább két alkalommal, igazolt módon postai úton írásban felszólítja az ügyfelet – a lehetséges jogkövetkezményekre való egyidejű figyelmeztetés mellett – a szolgáltatóval való kapcsolat felvételére.  A második értesítés sikertelenségét követően a Szolgáltató az ügyfél vagy annak meghatalmazottja általi kapcsolatfelvételig megtagadja az ügyfél által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő bármely összegű ügylet teljesítését.

V.1.2. - 2. intézkedés -TÉNYLEGES TULAJDONOS általános szabályai

A tényleges tulajdonos ellenőrzés során a Szolgáltató minden esetben köteles az adatszolgáltató ügyfelek tekintetében a rendelkezésére álló adatok ellenőrizésére a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Amennyiben a Szolgáltató – a számlavezető kivételével – az ellenőrzése során a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatoktól a tényleges tulajdonosi viszonyokat érintően érdemben eltérő adatot rögzít, ezt 5 munkanapon belül köteles jelezni a nyilvántartó szervnek. A jelzés során a Szolgáltató közli az általa rögzített tényleges tulajdonosi adatokat, valamint az adatrögzítés időpontját is. A Szolgáltató a jelzést követő 30 napon belül ugyanarra a tényleges tulajdonosi adatra vonatkozóan ismételten nem küldhet jelzést.

Az ügyfél köteles Szolgáltató részére a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a Szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.

A kiemelt közszereplői státusz vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek megállapítását (nyilatkoztatás és adatbázisból történő ellenőrzés) az alap ügyfél-átvilágítási intézkedések között szükséges rögzíteni. A kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy státusz hozzájárul a magas kockázati szint megállapításához.

V.1.2. - 3. intézkedés -ÜGYLET általános szabályai

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetén, az üzleti kapcsolat során még végre nem hajtott, a Pmt. 15. § (1b) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket legkésőbb az ellenőrzés során köteles a Szolgáltató elvégezni. Ha az ellenőrzés során kétség merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten el kell végezni a kétség kizárásához szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

A biztosító a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén az üzleti kapcsolat létesítését megelőzően az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosításán és személyazonosságának igazoló ellenőrzésén túlmenően köteles

a) a szerződés megkötésekor ismert kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult nevét megállapítani, továbbá

b) a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultra vonatkozó, a későbbi azonosításhoz szükséges valamennyi információt rögzíteni;

V.1.2. - 4. intézkedés -KOCKÁZATI SZINT általános szabályai 

Elvárt, hogy a Szolgáltató valamennyi ügyfelét/üzleti kapcsolatát kockázati szintbe sorolja.

A Szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfélre és az üzleti kapcsolatra vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok és okiratok, valamint az ügyfél kockázati szintjének meghatározása naprakészek legyenek, így különösen az ügyfélre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok és okiratok megváltozásáról történő tudomásszerzés esetén, a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok jogszabály alapján történő ellenőrzése céljából vagy az adózás területén történő együttműködés teljesítése érdekében a Szolgáltató köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat.

Ennek érdekében: 

• magas kockázatú esetekben évente,
• alacsony kockázat esetén 5 évente,
• átlagos kockázat esetén 1-5 évig, (javasolt legalább 3 évente), ellenőrzi az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat.

V.1.2. - 5. intézkedés -MONITORING általános szabályai

A Pmt. 11. § (2) bekezdése az ún. dinamikus ügyfél-átvilágítás lényegi elemét határozza meg annak biztosításához, hogy az ügyfélhez minden esetben az ügyfélkockázati szintjéhez megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedések társuljanak. Ezen rendelkezés szerint a Szolgáltató a folyamatos figyelemmel kísérés során ellenőrzi, hogy az ügyfél kockázati szintje a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően lett-e rögzítve. A Szolgáltató a kockázati szint változásának megállapítása esetén haladéktalanul lefolytatja az ügyfél tényleges kockázati szintjének megfelelő még végrehajtásra nem került ügyfél-átvilágítási intézkedéseket és a teljesített ügyletek elemzését a kockázati szinthez igazítja. Mindemellett a kockázati szintnek megfelelően egy, vagy legkésőbb 5 éven belül ellenőrzi az ügyfelek adatait. A dinamikus ügyfél-átvilágítás, monitoring és rendszeres adatellenőrzés kockázati szintnek megfelelően elvárt

V.1.2. – 6. az AZONOSÍTÁS konkrét szabályai

Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése

Az üzleti kapcsolat létesítése esetén az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultat, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselőt azonosítani kell, és el kell végezni a személyazonosságuknak igazoló ellenőrzését. Ennek során Szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfélre, az ügyfélhez kapcsolódó személyekre, valamint az üzleti kapcsolatra vonatkozóan az alábbi adatokat rögzíti 1. számú melléklet (Azonosítási adatlap): 

Természetes személy esetén:

1. családi- és utónév,
2. születési családi és utónév,
3. állampolgárság,
4. születési hely és idő
5. anyja születési neve
6. lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely
7. azonosító okmány száma és típusa

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:

1. név, rövidített név,
2. székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén, amennyiben rendelkezik ilyennel, magyarországi fióktelep címe,
3. főtevékenység,
4. képviseletére jogosultak neve és beosztása, 
5. kézbesítései megbízottjának az azonosításra alkalmas adatai,
6. cégjegyzékszám vagy egyéb jogi személy esetén a nyilvántartásba vételéről, vagy bejegyzéséről szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma, 
7. adószám.

Benyújtandó dokumentumok

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Szolgáltató megköveteli az alábbi okiratok bemutatását, vagy jogosult a közhiteles nyilvántartásból adatlekérdezést végezni:

Természetes személy esetén:

1. magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, ez utóbbit abban az esetben, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található,
2. külföldi állampolgár úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található.

Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy fent megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - harminc napnál nem régebbi - okirat, hogy:

1. a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került,
2. az 1. pontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
3. külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.

Szolgáltatónak az alábbi közhiteles nyilvántartáshoz van elérhetősége: nincs ilyen hozzáférés

Cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem esetén: 

• bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bírósághoz vagy hatósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okirata. 

Ebben az esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni annak megtörténtét, és az Optimum Finance Kft. köteles rögzíteni a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot.

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét, valamint ennek keretében köteles meggyőződni az okirat hitelességéről. A személyazonosság igazoló ellenőrzése során ellenőrizni kell a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát is.

A következő adatok ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza: születési családi és utónév, állampolgárság, az anyja születési neve. Az arra vonatkozó információt rögzíteni kell, hogy ezen adatok rögzítésére az ellenőrzés mellőzésével került sor.

A Szolgáltató a birtokába jutott, a valamennyi személyes adatot - a lakcímet igazoló hatósági igazolvány hátoldalán szereplő személyi azonosító kivételével - kezeli.

Az adószám rögzítése kötelező. Azon joghatóságok esetében, ahol regisztrációs számmal is bejegyeznek egy céget, vagy akár regisztrációs szám nélkül, a Szolgáltató rögzíti azon tagállamban rögzített adószámot, ahol a cég a tevékenységét ténylegesen végzi. Abban a tagállamban, ahol a cég a tényleges gazdasági tevékenységét végzi, ott rendelkeznie kell adószámmal, amelyet az adott tagállam adóhatóságától kapott. Az alapítványok legnagyobb része rendelkezik adószámmal akkor is, ha nem végez gazdasági tevékenységet/profitszerzési tevékenységet, de van pl. 1%-os adó támogatási lehetősége. A helyes gyakorlat szerint amennyiben az alapítvány ilyennel rendelkezik, azt rögzíteni szükséges.

A Szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a bemutatott okiratról – a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével – másolatot készít, vagy a rögzítendő adatok vonatkozásában az elvégzett közhiteles nyilvántartásból történő adatlekérdezés eredményét rögzíti és nyilvántartja.

V.1.2. - 7. TÉNYLEGES TULAJDONOS azonosítás konkrét szabályai

Az ügyfél-átvilágítás során a természetes személy ügyfél köteles személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni (2. számú melléklet tényleges tulajdonosi nyilatkozat), ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.

A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője - az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján – köteles személyes megjelenéssel írásban, vagy a Szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni(3. számú melléklet tényleges tulajdonosi nyilatkozat) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról. 

Az Optimum Finance Kft. az előzetesen már átvilágított, meglévő ügyfelek tekintetében a tényleges tulajdonosi nyilatkozatokat az elektronikus ügyfélazonosító rendszeren keresztül is beszerezheti. 

A nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozóan alábbi adatokat kell rögzíteni:

Természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén:

1. családi és utónevét,
2. születési családi és utónevét,
3. állampolgárságát,
4. születési helyét, idejét,
5. lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét.
6. Amennyiben az ügyfél jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.

Az ügyfél arra vonatkozóan is köteles nyilatkozni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, akkor ki kell vele töltetni a tényleges tulajdonosra vonatkozó kiemelt közszereplői nyilatkozatot (4. számú melléklet: tényleges tulajdonosra vonatkozó kiemelt közszereplői nyilatkozat). A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy melyik pont alapján minősül annak.

Természetes személy esetében, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a Szolgáltató megtesz minden további - felügyeletet ellátó szerv által meghatározott -intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is.

A tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatot ellenőrizni kell a bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás.

Amennyiben a Szolgáltatónak kétsége merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatosan, a Szolgáltató köteles elkérni az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerére vonatkozó információkat. 13. számú mellékletben készült MNB segédlet segítséget nyújt az összetett tulajdonosi szerkezetek feltérképezéséhez és gyakorlati útmutató az összetett tulajdonosi szerkezetek esetén a tényleges tulajdonos megállapításához. Kétség esetén a Szolgáltató üzleti kapcsolatot nem létesít! 

Amennyiben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa a Pmt. 3. § 38. pont f) alpontja alapján a vezető tisztségviselő, a Szolgáltató köteles a vezető tisztségviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. A Szolgáltató köteles rögzíteni az elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, valamint az arra vonatkozó információt is, ha ezen intézkedéseket nem tudta végrehajtani.

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél nyilatkoztatása kockázatérzékenységi megközelítés alapján mellőzhető, ha a rögzítendő adatokat a bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján lehetséges rögzíteni, amelyeknek kezelőjétől a Szolgáltató törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ekkor az arra vonatkozó információt is rögzíteni kell, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél képviselőjének nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője nyilatkozatában köteles minden, a Pmt. 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.

A tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatot ellenőrizni kell a bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás, így különösen a tényleges tulajdonosi nyilvántartás, illetve más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől a Szolgáltató törvény alapján adatigénylésre jogosult.

A Szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megtett intézkedésekről. A Szolgáltató – jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél esetében – köteles a tényleges tulajdonos azonosítása érdekében megtett intézkedések elvégzését követően a tényleges tulajdonos(ok) adatainak rögzítésének dátumát nyilvántartásában rögzíteni.

Ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa a Pmt. 3. § 38. pont f) alpontja alapján a vezető tisztségviselő, a Szolgáltató köteles valamennyi vezető tisztségviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. A Szolgáltató rögzíti az elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, valamint az arra vonatkozó információt is, ha ezen intézkedéseket nem tudta végrehajtani.

Amennyiben a Szolgáltató – a számlavezető kivételével – az adatszolgáltató ügyfelek tekintetében az ügyfél-átvilágítási intézkedés végzésekor vagy azt követően a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatoktól a tényleges tulajdonosi viszonyokat érintően érdemben eltérő adatot rögzít, ezt 5 munkanapon belül köteles jelezni a nyilvántartó szervnek. A jelzés során a Szolgáltató közli az általa rögzített tényleges tulajdonosi adatokat, valamint az adatrögzítés időpontját is. A Szolgáltató a jelzést követő 30 napon belül ugyanarra a tényleges tulajdonosi adatra vonatkozóan ismételten nem küldhet jelzést.

A tényleges tulajdonos megállapítása és az összetett tulajdonosi szerkezetek felismerése

A Szolgáltatónak a tényleges tulajdonos azonosítása során a Pmt. tényleges tulajdonosra vonatkozó definíciója valamennyi pontjának való megfelelést vizsgálnia szükséges. Nem elegendő a tulajdoni hányad, vagy a szavazati jog mértéke alapján történő azonosítás. Az összetett tulajdonosi szerkezetek esetében különösen indokolt a tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorló azonosítása.

A tulajdonosi szerkezet a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest túlzottan összetett, ha

- a társaság tulajdonosi struktúrájában háromnál több társaság érintettségével egymásba fonódások (hurkok) révén a társaságok kölcsönösen egymás tulajdonosai, vagy 

- a tulajdonosi szerkezetben több, mint három szinten, közvetett részesedéssel rendelkező tulajdonosok találhatók, vagy 

- a tulajdonosi szerkezetben több mint négy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság rendelkezik tulajdoni hányaddal.

Jelen szabályzathoz 13. számú mellékletként kerül csatolásra MNB által kiadott „Útmutató az összetett tulajdonosi szerkezetek feltérképezéséhez és gyakorlati útmutató az összetett tulajdonosi szerkezetek esetén a tényleges tulajdonos megállapításához.”

Összegezve: Szolgáltató röviden leírja, hogy milyen módon és szinten ellenőrizte elsősorban a tulajdonosi és irányítási struktúrát, illetve a tényleges tulajdonosokat, illetve minden esetben kerüljön rögzítésre a tulajdonosi és irányítási struktúra, ágrajz és az alátámasztó dokumentumok.

V.1.2. - 8. ÜGYLET konkrét szabályai 

Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni - ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is - annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e az ügyfélről rendelkezésére álló adatokkal. 

Különös figyelmet kell fordítani valamennyi szokatlan ügyletre.

Az üzleti kapcsolatra vonatkozóan a Szolgáltató rögzíti:

1. a szerződés típusát, tárgyát, időtartamát,
2. az ügyfél-átvilágítás módjának meghatározása érdekében azt, hogy az ügyfél kockázati szintje átlagos, magas vagy alacsony,

3. a teljesítés körülményei (hely, idő, mód),

4. információt az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről.

A Szolgáltató ezen adaton kívül - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - kéri a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, és ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását.

A Szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az üzleti kapcsolat létesítését a Szolgáltató szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.

Adatváltozás esetén csak a megváltozott adat rögzítéséhez szükséges ügyfél-átvilágítás intézkedést kell elvégezni, amennyiben teljes átvilágítási kötelezettség nem áll fenn (pl. névváltozás házasság kapcsán). 

Az ügyfél kockázati szintjének megállapítása érdekében a Szolgáltató figyelembe veszi az Afad-törvény 14. § (1) bekezdése alapján az ügyfélről közzétett adatokat és azok minősítését.

Összegezve: Szolgáltató az üzleti kapcsolat azonosítása kapcsán a felvett adatokról nyilvántartást vezet, és amennyiben a Szolgáltatónak kétsége merül fel az üzlet kapcsolat célja és tervezett jellege kapcsán, úgy köteles további adatokat, dokumentumokat az ügyféltől bekérni.

Vezetői jóváhagyástól függő ügyletek

Az üzleti kapcsolat létesítéséről vagy ügyleti megbízás teljesítéséről kizárólag a Pmt. 3. § 35. pontja szerinti Kammerer Gábor ügyvezető dönt az alábbi esetekben:

• az összes fokozott ügyfél-átvilágítást igénylő esetben.
• személyesen meg nem jelent természetes személy ügyféllel okirat hiteles másolata alapján létrejött üzleti kapcsolat vagy ügylet esetén; 
• amennyiben az üzleti kapcsolat létesítése során arra utaló adat, tény, illetve körülmény merül fel, hogy a szolgáltatás mögött ténylegesen nem az a személy áll, aki a biztosítási ajánlatban, Szolgáltatói megbízási szerződésben feltüntetésre került (stróman személy részvétele);
• amennyiben az üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyfél évi százmillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzforgalom lebonyolítását jelzi
• privátbanki üzleti kapcsolat létesítése;
• amennyiben az ügyleti megbízás az 50 millió forintot eléri vagy meghaladja;
• új termékek vagy új üzleti gyakorlattal, többek között új teljesítési megoldással, valamint új vagy fejlődő technológiák alkalmazásával érintett, a belső kockázatértékelésben meghatározott további kockázati elemet hordozó ügyleti megbízás teljesítésének esetében;
• szokatlan ügylet végrehajtása esetén;
• amennyiben az ügyleti megbízás 4,5 millió forintot meghaladja;
• amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek bemutatóra szóló részvénye van vagy amelynek részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli;
• amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik;
• új termékek vagy új üzleti gyakorlatok, többek között új teljesítési mechanizmus, valamint új vagy fejlődő technológiák alkalmazása mind új, mind korábban meglévő termékek esetében;
• stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakcímmel vagy székhellyel rendelkező ügyfél;
• ha az ügyfél tulajdonosai között stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet található;
• ha az ügyfél tényleges tulajdonosa, rendelkezésre jogosultja, képviselője vagy meghatalmazottja stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakcímmel;
• olyan termékre vonatkozó megbízás esetén, melyet az Szolgáltató korábban még nem közvetített.
• kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére;
• fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések esteén.

A Szolgáltató fent meghatározott vezetője a felsorolt esetekben írásban dönt írásbeli indoklással alátámasztva, amely írásbeli indoklással alátámasztott döntéseket a Szolgáltató megőrzi, és visszakereshető módon nyilvántartja.

Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az ügyleti megbízások esetén az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a négymillió-ötszázezer forintot. Ebben az esetben az ügyfél-átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az együttes értékük eléri a négymillió-ötszázezer forintot. 

Az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfelek megbízásait folyamatosan figyelemmel kell kísérni – ideértve a teljesített ügyletek elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e az ügyfélről rendelkezésre álló adatokkal és ez alapján szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedések végrehajtására.

Összegezve: Vezetői jóváhagyástól függő esetekben írásbeli indoklás szükséges a vezetőtől a jóváhagyáshoz. Az írásbeli indoklással alátámasztott döntéseket a Szolgáltató visszakereshető formában nyilvántartja.

V.1.2. - 9. KOCKÁZATI SZINT

Az ügyfeleket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása szempontjából kockázati kategóriába kell sorolni, amelyhez az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről információt kell szerezni. A Szolgáltató dönt az ügyfél kockázati besorolásáról azokban az esetekben, amelyekben jogszabály nem ad kötelező előírást. Az ügyfeleket, termékeket, szolgáltatásokat, alkalmazott eszközöket, valamint földrajzi kockázatokat a kockázati tényezők figyelembevételével legalább a következő kategóriákba kell sorolni:

• alacsony,
• átlagos, 
• magas

Figyelembe veendő kockázati tényezőkről a Szolgáltató külön mellékletet készít!

A Szolgáltató a tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül bejelentést tesz az MNB-hez, amennyiben az kockázatok beazonosítását és az információk beszerzését követően olyan hiányosság jut a tudomására, amelyek veszélyt jelentenek az Európai Unió pénzügyi rendszerére.

A Szolgáltató a beazonosított kockázat értékelése alapján meghatározza, hogy milyen intézkedésre van szükség a feltárt kockázat kezelése érdekében. 

V.1.2. - 10. MONITORING 

Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni – ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyletek elemzését is – annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e az szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival és ez alapján szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedések végrehajtására. 

A Szolgáltató a folyamatos figyelemmel kísérés során ellenőrzi, hogy az ügyfél kockázati szintje a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően lett-e rögzítve. A Szolgáltató a kockázati szint változásának megállapítása esetén haladéktalanul lefolytatja az ügyfél tényleges kockázati szintjének megfelelő még végrehajtásra nem került ügyfél-átvilágítási intézkedéseket és a teljesített ügyletek elemzését a kockázati szinthez igazítja.

A Szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - köteles különös figyelmet fordítani valamennyi

1. összetett,
2. szokatlan, így különösen:

1. szokatlanul nagy értékű, illetve
2. szokatlan ügylettípusban végrehajtott, vagy

1. gazdasági vagy jogszerű cél nélküli ügyletre és pénzügyi műveletre.
2. amely nincs összhangban a termékkel vagy a szolgáltatással kapcsolatban általánosan követett eljárásokkal,
3. amely esetében az ügyfél korábbi tevékenységéhez képest indokolatlanul megváltozik az ügyletek gyakorisága, illetve nagysága,
4. szokatlan ügylet továbbá a pénzügyi intézmények és azok közvetítői által megkövetelt, a pénzeszközök forrására vonatkozó információkról, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatásáról, a bejelentések alapjául szolgáló adat, tény, körülmény felismerésének elősegítéséről és a magas kockázattal járó ügyletek bejelentéséhez kapcsolódó intézkedésekről szóló 14/2020. (XII.17.) számú MNB ajánlásának (14/2020. (XII.17.) MNB ajánlás) mellékletében meghatározott ügyletek, egyéb szokatlanság, amely az alábbi linken érhető el: https://www.mnb.hu/letoltes/14-2020-penzeszkoz-ajanlas.pdf 

A megerősített eljárás az ügyfélben, a termékben, a szolgáltatásban, az ügyletben, az alkalmazott eszközben vagy a földrajzi kitettségben rejlő kockázat kezelésére szolgáló kockázatalapú intézkedések együttesét magába foglaló fokozott monitoring.

Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését az alábbi esetekben megerősített eljárásban kell végrehajtani:

• a takarékbetétről szóló törvényerejű rendelet szerinti nem névre szóló takarékbetét névre szólóvá alakításával érintett ügyfél tekintetében, ha a névre szólóvá alakítani kívánt takarékbetétek összértéke eléri a négymillió-ötszázezer forintot, az átalakítástól számított egy évig.
• amennyiben az ügyfelet a Szolgáltató tízmillió forintot elérő vagy meghaladó pénzváltás miatt világítja át, az utolsó tízmillió forintot elérő vagy meghaladó pénzváltástól számított egy évig;
• amennyiben az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfelet a Szolgáltató ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás miatt világítja át, az utolsó ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó ügylettől számított egy évig;
• amennyiben az ügyfél készpénzforgalma, azaz befizetéseinek és pénzfelvételeinek összege a havi százmillió forintot eléri vagy meghaladja, az utolsó százmillió forintot elérő vagy meghaladó készpénzforgalmú hónaptól számított egy évig;
• a Szolgáltató ügyfelével kapcsolatban Szolgáltató által vagy a csoporton belül, amelyhez a Szolgáltató tartozik, a Pmt. 30. § (1) bekezdése szerinti bejelentés történt, az utolsó bejelentéstől számított egy évig;
• amennyiben az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakcímmel vagy székhellyel rendelkezik;
• az ügyfél tényleges tulajdonosa, rendelkezésre jogosultja, képviselője vagy meghatalmazottja stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakcímmel;
• nem magyar állampolgárságú és kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel vagy tartózkodási regisztrációval, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező, az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén kívüli lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személynél
• kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolat.

A Szolgáltató az MNB rendelet 13. és 14. §-ában meghatározott esetekben az ügyfél tevékenységét az üzleti kapcsolat létrehozásának időpontjától számítva egy évig megerősített eljárásban nyomon követi.

A Szolgáltató a belső kockázatértékelésében meghatározott ügyleteket a VII. fejezetben foglaltak szerint kell szűrni és pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából elemezni, valamint értékelni. A kockázatértékelés során a Szolgáltató ügyletenkénti értékhatárt alkalmaz. Ezen értékhatár a Szolgáltató által a kockázatcsökkentő és -növelő tényezők együttes értékelésével ügyletenként kerül meghatározásra, és nem lehet magasabb százmillió forintnál.

A megerősített eljárás alá tartozó ügyfeleknél 10 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés esetén be kell szerezni a pénzügyi eszközök forrására vonatkozó információt is, valamint meg kell követelni a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatását is.

V.2. Az üzleti kapcsolat felfüggesztésének esetei - AMENNYIBEN BÁRMELYIK INTÉZKEDÉSNÉL ELLENŐRZÉSI PROBLÉMA MERÜL FEL

A Szolgáltató felfüggeszti az ügylet teljesítését, ha az ügylettel kapcsolatban olyan bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény merül fel, amely ellenőrzéséhez a Szolgáltató a pénzügyi információs egység azonnali intézkedését látja szükségesnek. A Szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységnek annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.

A szolgáltatónak az ügylet felfüggesztésével kapcsolatban meg kell felelnie a felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban foglaltaknak.

Nem lehet üzleti kapcsolatot létesíteni, továbbá a már fennálló üzleti kapcsolatot meg kell szünteti, valamint az ügyletet nem lehet teljesíteni, ha a Pmt. által előírt ügyfél-átvilágítás eredménye nem áll teljeskörűen rendelkezésére, így, ha az ügyfél átvilágítása nem végezhető el teljeskörűen, azaz: 

• az ügyfél a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatot megtagadja,
• a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban az ügyfél ismételt írásbelinyilatkozatát követően a kétség továbbra is fennáll,
• az ügyfél ismételt – a tényleges tulajdonosra vonatkozó – írásbeli nyilatkozatát követő, nyilvántartásban történt ellenőrzés után fennmaradó kétség esetén,ra
• a pénzeszközök forrása a Szolgáltató számára megnyugtató módon nem tisztázódik. 

Az ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétségre okot adhat többek között:

• a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély egyes elemei és azok elhelyezkedése nem felel meg az okmányt kiállító hatóság előírásainak,
• az egyes biztonsági elemek – különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek – felismerhetetlenek, vagy sérültek,
• a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély okmányazonosítója felismerhetetlen vagy sérült;
• az ügyfél arcképe nem egyezik az általa bemutatott kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen látható arcképpel;
• a kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen megtalálható adatok logikailag nem feleltethetők meg az ügyfélről rendelkezésre álló adatokkal.

Amennyiben az ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, úgy törekedni kell másik okmány bekérésére az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében. 

A Szolgáltató a nyilvántartó szerv Afad-törvény 14. § (1) bekezdés szerinti közzététele alapján köteles megtagadni a „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltató ügyfél által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését.

V.3. SPECIÁLIS ESETEK 1-Kiemelt közszereplő státuszának megállapítása

A természetes személy ügyfél köteles személyes megjelenéssel vagy auditált elektronikus hírközlő útján írásbeli nyilatkozatot 5. számú mellékleten (kiemelt közszereplői nyilatkozat) tenni, hogy kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha igen, akkor a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy melyik pont alapján minősül annak. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá a pénzeszközök forrására és a vagyon forrására vonatkozó információt.

A Szolgáltató a pénzeszköz és a vagyon forrására vonatkozó információk beszerzésének és igazolásának belső eljárási rendjét, valamint a Szolgáltató által elfogadott forrást igazoló dokumentumokat a szabályzat rögzíti.

A Szolgáltató intézkedéseket tesz a nyilatkozatban foglaltak jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében, valamint saját nyilvántartást vezet az ellenőrzés érdekében megtett intézkedésekről.

A Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén az ügyfél köteles személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, 4. számú mellékleten (tényleges tulajdonos kiemelt közszereplői nyilatkozata) arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha igen, akkor a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy melyik pont alapján minősül annak. Az ügyfél a nyilatkozatot az üzleti kapcsolat létesítését követően is megteheti, de ebben az esetben a nyilatkozat megtételének a kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a biztosítás egészben vagy részben engedményezésre kerül.

Intézkedéseket kell tenni a megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

A kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a Szolgáltatón Kammerer Gábor ügyvezető jóváhagyását követően kerülhet sor.

A kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolat monitoringját megerősített eljárásban kell végrehajtani.

Az ügyfél nyilatkoztatása mellőzhető, ha az adatok a bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján kerül rögzítésre, amelyeknek kezelőjétől a Szolgáltató törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ebben az esetben az arra vonatkozó információt is rögzíteni kell, hogy az adatok rögzítésére az ügyfél nyilatkoztatása mellőzésével került sor.

V.4. SPECIÁLIS ESETEK 2- Stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok

A stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt a normál ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően a Szolgáltató további ügyfél-átvilágítási intézkedéseket végzi el:

• további információk rendelkezésre bocsátása 

• az ügyfélre és a tényleges tulajdonosra,
• az üzleti kapcsolatra,
• az ügyfél és a tényleges tulajdonos pénzeszközei és a vagyona forrására,
• a végrehajtandó vagy végrehajtott ügyletek indokaira vonatkozóan.

• az üzleti kapcsolat létesítésekor és az az ügyleti megbízás teljesítését kizárólag a Pmt. 3. § 35. pontja szerinti Kammerer Gábor ügyvezető dönthet ezen esetekben.

A fenti intézkedéseken túlmenően a Szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

• további fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése;
• jelentéstételi kötelezettség bevezetése; 

A Szolgáltató köteles a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval létesített levelező kapcsolatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

V.5. SPECIÁLIS ESETEK 3 - Személyesen meg nem jelenő ügyfél Optimum Finance Kft.

Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az azonosítási adatokat tartalmazó okiratok hiteles másolatát kell minden esetben megkérni, ha az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, amennyiben az átvilágításra nem a Szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján került sor.

Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha

• azt közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a közjegyzőkről szóló törvény másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy
• a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

A személyesen meg nem jelent ügyfél esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a Szolgáltató a Pmt. 3. § 35. pontja szerinti Kammerer Gábor ügyvezető jóváhagyását követően kerülhet sor.

A Szolgálató magyar nyelvű iratokat fogad el fordítás nélkül, más nyelvek esetén az iratokról egyszerű fordítást kér.

V.5.1. Minden egyéb esetben

A V.4.-V.5. pontokban nem szabályozott esetekben megerősített eljárást kell végrehajtani. 

V.6. ÜGYFÉL ÁTVILÁGÍTÁSOK

V.6.1. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás 

A Szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, ha az ügyfele a Pmt. 6/A. § szerinti besorolás alapján alacsony kockázatú.

A Szolgáltató az alábbi eseteket/ügyfeleket/ügyleteket/üzleti kapcsolatokat tekinti alacsony kockázatúnak.

A Szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, amennyiben:

• a társaság értékpapírjait bevezették a tőzsdére, és amelyekre olyan közzétételi követelmények vonatkoznak, amelyek biztosítják a tényleges tulajdonlás megfelelő átláthatóságát;
• közigazgatási hatóságok vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság;
• alacsony kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel;
• az életbiztosítási ágba tartozó biztosítások, amelyeknek a biztosítási díja alacsony, valamint a sem visszavásárlási értékkel, sem lejárati szolgáltatással nem rendelkező, tisztán kockázati (haláleseti) életbiztosítások;
• a nyugdíjbiztosítások, ha nem tartalmaznak visszaváltási záradékot, és a kötvényt nem lehet biztosítékként felhasználni;
• az alkalmazottaknak nyugellátást nyújtó nyugdíj-, nyugellátási rendszer, amelyben a hozzájárulás a bérekből való levonással történik, és a rendszer szabályai nem engedik meg a rendszerben lévő tagi részesedés engedményezését;
• a pénzügyi termékek vagy szolgáltatások, egyes ügyféltípusok számára meghatározott és korlátozott szolgáltatásokat nyújtanak, annak érdekében, hogy pénzügyi integrációs célból javuljon a pénzügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük;
• a termékek a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázatot egyéb intézkedésekkel, például az elektronikus pénzeszközök korlátozása vagy a tulajdonlás átláthatósága révén kezelik (például az egyes elektronikuspénz-típusok);
• Európai Unió tagállamai;
• a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel rendelkező harmadik országok;
• olyan harmadik országok, amelyekben - legalább a Világbank országok kormányzati rendszereit értékelő indexe, illetve egyéb források, különös tekintettel a nemzetközi szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján - alacsony szintű a korrupció vagy alacsony a más büntetendő cselekmények száma;
• olyan harmadik országok, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos előírásai összhangban vannak a felülvizsgált FATF-ajánlásokkal, és hatékonyan alkalmazzák ezeket az előírásokat.

A Szolgáltató az üzleti kapcsolta létesítése előtt köteles elvégezni ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. A Szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat során is elvégezheti a Pmt. 15. § (1b) bekezdésében meghatározott intézkedéseket (meghatározott okiratok másolatát beszerezni vagy közhiteles nyilvántartásból adatlekérést végezni és annak eredményét rögzíteni és nyilvántartani), ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély, és pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel. 

A Pmt. 15. § (1b) bekezdése alapján – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – a Szolgáltató az üzleti kapcsolat során is elvégezheti 

1. a 2. pontban meghatározottakat, azaz a Szabályzatban meghatározott okiratok másolatának beszerzését vagy közhiteles nyilvántartásból történő adatlekérés végzését és annak eredményének rögzítését és nyilvántartását;
2. ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos személyével kapcsolatban, a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében minden további, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott intézkedést, mindaddig amíg meg nem bizonyosodik a tényleges tulajdonos személyéről, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is;
3. a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzését a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult;
4. a természetes személy ügyfél esetében a Pmt. 9/A. § (1) bekezdése alapján tett kiemelt közszereplői nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében tett intézkedéseket, valamint a nyilvántartás vezetését az ellenőrzés érdekében megtett intézkedésekről;
5. a biztosító részére a Pmt. 9/B. § (1) bekezdése alapján tett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében tett intézkedést, ha a nyilatkozat valódisága kérdéses.

a biztosító részére a Pmt. 9/B. § (1) bekezdése alapján tett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében tett intézkedést, ha a nyilatkozat valódisága kérdéses.

A Pmt. 15. § (1b) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket legkésőbb a Szolgáltató a Pmt. 12. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott ellenőrzési kötelezettség teljesítése során köteles elvégezni.

• Magas kockázatú esetekben évente,
• Alacsony kockázat esetén 5 évente,
• átlagos kockázat esetén 1-5 évig, (javasolt legalább 3 évente elvégezni az ellenőrzést.)

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során a Szolgáltató munkatársának a következő feladatokat kell ellátnia:

• rögzíteni az Adatlapon az előírt adatokat;
• az adatokat tartalmazó okiratokat az ügyfélnek be kell mutatnia az ügyintéző részére és arról az ügyintézőnek másolatot kell készítenie. A másolat készítése során a figyelemmel kell lenni arra, hogy azokról az adatokról nem lehet másolatot készíteni, amelyek kezelésére a Szolgáltató - megfelelő jogalap hiányában - nem jogosult. Így a másolat készítése szigorúan tilos lemásolni a lakcímkártya azon oldalát, amelyen az ügyfél személyi azonosító száma található. A személyazonosító igazolványon szereplő képmást nem kell kitakarni, a fotó is másolható;
• tényleges tulajdonos kilétének tisztázása (adatok rögzítése, nyilatkozat kiemelt közszereplői minőségről);
• az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni, elemezni az ügyleti megbízásokat, (monitoring)
• megfigyelni, hogy az (adott) ügyleti megbízás összhangban áll-e az ügyfélről rendelkezésre álló adatokkal – a jogszabályi elvárásnak megfelelően,
• ellenőrizni kell, hogy az üzleti kapcsolat adatai és okiratai naprakészek legyenek (érvényesek, hitelesek),
• ellenőrizni, hogy a szükséges adatváltozások átvezetése megtörtént-e.

Fontos megemlíteni, hogy az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében az ügyfélkapcsolat létesítése során nincs szükség a tulajdonosi háttér részletes átvilágítására. Azonban az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás kizárólag olyan ügyfelek esetén alkalmazható, amelyek átláthatóak, nyilvánosan bejegyeztek vagy maguk is felügyelet alatt állnak, továbbá ahol a pénzmosás kockázata a szolgáltatók által készített kockázatértékelések alapján alacsony. 

A Szolgáltató a fenti ügyfélátvilágítási intézkedéseket, az ügyfél személyes megjelenés hiányában, az ügyfél által postai úton küldött vagy ügyfél által az ügyfél azonosított elektronikus levelezési címéről biztonságosan küldött vagy a Szolgáltató által az ügyféllel való kapcsolattartás érdekében üzemeltetett elektronikus felületre feltöltött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján is elvégezheti.

A Szolgáltató haladéktalanul elvégzi a magasabb kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítást, ha meghatározott intézkedések alapján az ügyfél vonatkozásában eltérő kockázati szintre vonatkozó adat került beszerzésre.

Az okiratmásolatokat és nyilatkozatokat magába foglaló jognyilatkozatokat is tartalmazó, az azokban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele 

Az egyszerűsített átvilágítást intézkedéseket a Szolgáltató az ügyfél/képviselő személyes megjelenése nélkül, 

1. előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján,
2. postai úton megküldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján, 
3. a Szolgáltató saját kockázatértékelésén alapuló jelen Szabályzatban rögzített esetekben az ügyfél által az ügyfél azonosított elektronikus levelezési címéről biztonságosan küldött vagy a Szolgáltató által az ügyféllel való kapcsolattartás érdekében üzemeltetett elektronikus felületre feltöltött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján, vagy
4. okiratmásolatokat és nyilatkozatokat magába foglaló jognyilatkozatokat is tartalmazó, az azokban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas, az ügyfél által a Szolgáltató részére hozzáférhetővé tett elektronikus dokumentumok alapján is elvégezheti.

V.7. Fokozott ügyfél-átvilágítás

A Szolgáltató az alábbi eseteket/ügyfeleket/ügyleteket/üzleti kapcsolatokat tekinti magas kockázatúnak:

1. amennyiben az ügyfél vagy tényleges tulajdonosa - a többségi tulajdonú állami vállalat a Pmt. 3. § 38. pont f) pont alapján megállapított tényleges tulajdonosa kivételével - kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy;
2. személyesen meg nem jelent természetes személy ügyféllel és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, amennyiben az átvilágításra nem a Szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján került sor;
3. nem állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság tekintetében;
4. stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfél tekintetében; (a Szolgáltató nem köt szerződést ilyen ügyféllel);
5. stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban lakóhellyel rendelkező tényleges tulajdonos tekintetében; (a Szolgáltató nem köt szerződést ilyen ügyféllel);
6. amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek bemutatóra szóló részvénye van vagy amelynek részvényesét részvényesi meghatalmazott képviseli; 
7. amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek tulajdonosi szerkezete a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest szokatlannak vagy túlzottan összetettnek tűnik, kivéve, ha a társaság túlzottan összetett tulajdonos szerkezete indokolt, és azt belső kockázatértékelésében részletesen a kockázatcsökkentő és -növelő tényezők együttes értékelésével alátámasztja, vagy az ügyfél a Pmt. 6/A. §-a szerinti besorolás alapján alacsony kockázatú és ezért egyszerűsített átvilágítás alá tartozik;
8. az ügyfél vagy tényleges tulajdonosa – a többségi állami tulajdonú állami vállalat Pmt. 3. § 38. pont f.) pont lapján megállapított tényleges tulajdonos kivételével – kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy;
9. az ügyfél az Afad-törvény alapján „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltatónak minősül;
10. az ügyfél belső kockázatértékelésében meghatározott kritériumoknak megfelelő nonprofit szervezet;
11. Pmt. 17. §-ban meghatározott távoli azonosítás esetén.

V.7.1. Fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések

Az üzleti kapcsolat létesítésekor kizárólag a a Pmt. 3. § 35. pontja szerinti Kammerer Gábor ügyvezető dönthet ezen esetekben.

Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését a Szolgáltató megerősített eljárásban hajtja végre.

• beszerzi az ügyfél vagyonának forrására vonatkozó információkat,
• b) a tényleges tulajdonos vonatkozásában személyesen vagy az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, továbbá a 17. § (2) bekezdésében meghatározott távoli azonosítás útján közjegyző, külképviselet, vagy okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatóságának közreműködésével elvégzi a 7. § (3) bekezdésében és (8) bekezdésében meghatározott személyazonossági igazoló ellenőrzésre irányuló intézkedéseket,
• c) elvégzi a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

A fenti két kötelező intézkedés mellett a Szolgáltató a következő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazhatja:

• Beszerzi az ügyfél vagyonának forrására vonatkozó információkat.
• Önmagában a nyilatkozat megtétele nem elegendő, a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása (nyilatkozat megtétele) mellett – az információk igazoló ellenőrzése érdekében – a pénzeszközök forrására vonatkozó dokumentumok bemutatása (igazoló dokumentumok benyújtása) is szükséges.
• Az MNB14/2020. számú ajánlása alapján igazoló dokumentum lehet különösen:
  • az öröklésből, kártérítésből, polgári jogi jogviszonyokból származó szerződés vagy egyéb hivatalos dokumentum a kapcsolódó jogosultságok nevesítésével;
  • munkaviszonyból származó bérjövedelem-igazolás;
  • külszolgálatért kapott jövedelemigazolás;
  • egyéb jövedelemigazolás;
  • árfolyamnyereséghez, nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentum.
• A pénzeszközök forrására vonatkozó információ beszerzése során nem fogadható el olyan, a pénzeszköz forrásaként megadott információ, amely nem a forrás eredetére, hanem a felhasználás céljára (ilyenek lehetnek például „befektetés”, „ingatlanvásárlás”, „további különböző üzleti jellegű felhasználások”), vagy az ügyfél üzleti tevékenységére vonatkozik (például „panziót üzemeltet”, „nagybani piacon árul”, „szállítmányoz”, „étterem tulajdonos”), így értelemszerűen nem helyettesítheti a pénzeszköz forrására vonatkozó információkat.
• Önmagában az a tény, miszerint a forrás megtakarításból származik, nem alkalmas a forrás igazolására, tekintettel arra, hogy a mögöttes összeg legális eredetét nem valószínűsíti. Ilyen esetben további adatokat kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy az ügyfél ezen megtakarítást milyen legális forrásból származó tevékenységgel érte el.
• a tényleges tulajdonos vonatkozásában 
  • Személyesen
  • A tényleges tulajdonos vonatkozásában személyesen vagy az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján, továbbá a Pmt. 17. § (2) bekezdésében meghatározott távoli azonosítás útján közjegyző, külképviselet, vagy okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatóságának közreműködésével elvégzi a 7. § (3) bekezdésében és (8) bekezdésében meghatározott személyazonossági igazoló ellenőrzésre irányuló intézkedéseket.
  • Elvégzi a Szolgáltató által előírt egyéb fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

V.8. Más Szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás

A Szolgáltató jogosult elfogadni az ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást

• Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező Szolgáltató végezte el, vagy
• olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező Szolgáltató végezte el, amely megfelel a Pmt. 22. § (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

Ebben az esetben az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése vonatkozásában a felelősség a Szolgáltató terheli.

Ha az ügyfél-átvilágítást harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező Szolgáltató végezte el, annak eredménye abban az esetben fogadható, ha a szolgáltató

• a Pmt-ben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy
• székhelye, fióktelepe vagy telephelye olyan harmadik országban van, amely a Pmt-ben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.

A Szolgáltató nem fogadja el az ügyfél-átvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező Szolgáltató végezte el, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül, kivéve, ha Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező Szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található fióktelepétől és leányvállalatától történik az átvétel, ha a fióktelep vagy leányvállalat megfelel a Pmt. 62. §-ban meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.

A Szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot csak az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más Szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

Amennyiben az ügyfél-átvilágítást lefolytató Szolgáltató és az ügyfélátvilágítás eredményét elfogadó Szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésére bocsátásáról megállapodott, az ügyfél-átvilágítást lefolytató Szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó Szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát - az érintett ügyfél hozzájárulása esetén - haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó Szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

A szerződéses jogviszonyon alapuló kiszervezés és az ügynöki tevékenység nem minősül más Szolgáltató által elvégzett azonosítás átvételének. Az ügyfél-átvilágítás eredményének rendelkezésre bocsátása és elfogadása vonatkozásában a kiszervezett tevékenységet végző, illetve az ügynök a Szolgáltató részének minősül.

Az ügyfél-átvilágítás eredménye elfogadásának nem jelenti akadályát, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt. -ben, illetve e Szabályzatban meghatározottakkal.

V.9. Auditált elektronikus hírközlő eszköz használata

Az Optimum Finance Kft. nem alkalmaz auditált elektronikus hírközlő eszközt.

V.10.1 A közvetett elektronikus ügyfél-átvilágításra vonatkozó szabályok:

A közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítás formái:

• az alkalmazott eszköz képes annak megállapítására, hogy a távoli helyszínen megjelenő ügyfél valós, élő személy, az auditált elektronikus hírközlő eszközt valós időben személyesen használja, és az élő kép nem manipulált;
• képes továbbá arra, hogy az ügyfélről készített fényképet és az átvilágításhoz felhasznált okiratban szereplő képmást összehasonlítja olyan módon, hogy az alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő személy azonos a fényképfelvételen szereplő személlyel.

A közvetett elektronikus ügyfél-átvilágításra vonatkozó további szabályok: 

A szolgáltató a közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítást háromféleképpen végezheti el:

1. az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet szerinti Központi Azonosítási Ügynök (a továbbiakban: KAÜ) szolgáltatás igénybevételével;
2. elektronikus tárolóelemet tartalmazó, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványból az ügyfél azonosításra alkalmas, hiteles természetes azonosító adatok kiolvasásával (az elektronikus tárolóelemet tartalmazó személyazonosító E-személyi ePASS funkció igénybevételével); vagy
3. egyéb módon, figyelemmel az alább meghatározott korlátozásokra:

• az átvilágításban érintett ügyfél vagy tényleges tulajdonosa nem stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel,
• az átvilágításban érintett ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosultja, vagy képviselője nem hajthat végre - havi összesen 300.000 forintot meg nem haladó készpénzfelvételt kivéve - készpénzes ügyletet, vagy az Európai Unió területén kívüli térséghez kapcsolódó átutalást addig, ameddig az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, vagy nem történt meg a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás, és
• az átvilágításban érintett ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosultja, továbbá a képviselője nem hajthat végre 10 millió forintot elérő vagy meghaladó ügyletet addig, ameddig az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, vagy nem történt meg a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás.

Az Optimum Finance Kft. az auditált elektronikus hírközlő eszköz vonatkozásában biztosítja az ügyfél átvilágítására vonatkozó feltételeket, amennyiben

• az ügyfél a közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítás feltételeit részletesen megismerte, és ahhoz kifejezetten hozzájárult,
• erős ügyfél-hitelesítés alkalmazásával,
• a képátvitelt lehetővé tévő elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása és a kép megvilágítása alkalmas az ügyfél nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére és az ügyfél által bemutatott fényképes azonosító okmánnyal való összevetésre, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány biztonsági elemeinek azonosítására, valamint
• az ügyfél-átvilágítási folyamat szabályozott és folyamatosan ellenőrzött.

Visszakereshető módon kell rögzíteni a közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítás során az Optimum Finance Kft.  és az ügyfél között létrejött teljes munkamenetet, az ügyfél nem valós idejű ügyfél-átvilágítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és az ügyfél ehhez történő kifejezett hozzájárulását.

A közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítás során a szolgáltató

• felhívja az ügyfelét, hogy az ügyfél úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen, 
• meggyőződik arról, hogy az ügyfél valós, élő személy, az auditált elektronikus hírközlő eszközt valós időben személyesen használja, és az élő kép nem manipulált, valamint
• rögzíti az ügyfél-átvilágításhoz használt okiratokat olyan módon, hogy az azokon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetők és tárolhatók legyenek.

A közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítás során meg kell bizonyosodni arról, hogy a felhasznált személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alkalmas a közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítás elvégzésére: 

• a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány egyes elemei és azok elhelyezkedése megfelel a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiállító hatóság előírásainak, valamint
• az egyes biztonsági elemek - különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek - felismerhetők és sérülésmentesek;
• az ügyfél arcképe felismerhető és azonosítható az általa bemutatott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványon látható arcképpel, valamint
• a Pmt. által előírt azonosítási adatok teljeskörűen beszerzésre kerültek és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványon megtalálható adatok logikailag megfeleltethetők az ügyfélről rendelkezésre álló adatokkal.

A közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítási eljárás során az ügyfélről rögzített fényképet és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványon szereplő képmást az auditált elektronikus hírközlő eszköz segítségével össze kell hasonlítani, majd az ügyfélre irányadó, Pmt. szerinti nyilatkozatok megtételére is fel kell hívni az ügyfél figyelmét.

A Pmt. által előírt, az ügyfél egyedi kockázatbesorolása alapján elvégzett valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés eredményének ismeretében a rögzítést követő 2 banki napon belül értesítést kell küldeni az ügyfélnek az ügyfél-átvilágítás eredményéről.

Nem lehet végrehajtani a közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítást az alábbi esetekben:

• az ügyfél az ügyfél-átvilágítás során visszavonja az adatrögzítéshez adott hozzájárulását,
• az ügyfél által bemutatott a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány fizikai és adattartalmi követelményei nem megfelelőek,
• az ügyfél által bemutatott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány vizuális azonosításának feltételei nem adottak,
• nem lehet elkészíteni a képfelvételt, vagy nem lehet rögzíteni a munkamenetet, vagy
• az ügyfél-átvilágítás során ellentmondás vagy bizonytalanság lép fel.

A szolgáltató haladéktalanul köteles az ügyfelet személyes megjelenés mellett átvilágítani vagy közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás alá vetni, ha az ügyfél tevékenysége vonatkozásában felmerül a pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás kockázata és az ügyfél együttműködik a megváltozott módon történő ügyfél-átvilágítás végrehajtásában, és ezáltal a szolgáltató a felfedés tilalmát nem sérti meg.

A nem valós idejű ügyfél-átvilágítást az Optimum Finance Kft. részéről az alábbi személy ellenőrzi: Kammerer Gábor ügyvezető

Az auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás során lehetőség van az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti − Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) segítségével történő − úgynevezett „ügyfélkapus” ügyfél-azonosítás elvégzésére. Ennek alapja, hogy az „ügyfélkapu” létrehozásakor az ügyfelet személyes megjelenése mellett azonosítják, illetve az „ügyfélkapu” (és az elektronikus ügyintézéshez létrehozott rendszerek) mögött állami (közhiteles) nyilvántartások állnak, az ügyfél azonosítása és okmányainak ellenőrzése tehát megbízható csatornán keresztül, hiteles adatbázis alapján történik. Mivel a KAÜ alkalmazásával történő ügyfél-azonosítás megbízható csatornán keresztül, hiteles adatbázis alapján történik, a KAÜ alkalmazásával történő „ügyfélkapus” azonosítással kiegészített közvetett elektronikus ügyfél-átvilágításra nem vonatkoznak a közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítás általános korlátozásai, így lényegében a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítással egyenértékű megoldás jön létre.

Szintén lehetőség van az elektronikus tárolóelemet tartalmazó, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványból az ügyfél azonosításra alkalmas, hiteles természetes azonosító adatok kiolvasásával (az elektronikus tárolóelemet tartalmazó személyazonosító ePASS funkció igénybevételével) elvégzett ügyfél-átvilágításra. Az E-személyi alkalmazásával történő kiegészített közvetett elektronikus ügyfél-átvilágításra nem vonatkoznak a közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítás általános korlátozásai, így lényegében a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítással egyenértékű megoldás jön létre. Ez az eljárás biztosítja, hogy az elektronikus tárolóelemet tartalmazó, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványból a szolgáltató az ügyfél személyes azonosításra alkalmas, hiteles természetes személyazonosító adatait, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság által az ügyfélről készített fényképfelvételt az auditált hírközlő eszköz útján elektronikus úton kiolvassa és összevesse az ügyfél által megadott, illetve az azonosítás során felvett adatokkal és készített fényképfelvétellel.

Ha nem sikerül az elektronikus személyazonosító igazolvány elektronikus tároló eleméből minden vonatkozó adatot kiolvasni, kétség merül fel a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványból kiolvasott adatok hitelessége vonatkozásában, vagy a kiolvasott adatok alapján a szolgáltató nem képes az ügyfelet kétséget kizáró módon azonosítani, a szolgáltató nem hajtja végre az ügyfél-átvilágítást.

V.10.2 A közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágításra vonatkozó szabályok:

A közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás során egy, a célnak megfelelő helyiségben össze kell vetni az ügyfélről készített fényképet és az átvilágításhoz felhasznált okiratban szereplő képmást, vagy az auditált hírközlő eszköz segítségével, vagy anélkül, manuálisan. Az ügyfél-átvilágítás akkor megfelelő, amennyiben kétséget kizáróan megállapítható, hogy az okiratban szereplő személy azonos a fénykép- vagy videofelvételen szereplő személlyel. 

Közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítást az Optimum Finance Kft. részéről az alábbi személy végezhet: Kammerer Gábor ügyvezető

Közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítást az alábbi esetekben lehet végezni: 

• az ügyfél a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás feltételeit részletesen megismerte, és ahhoz kifejezetten hozzájárult,
• a valós idejű kép- és hangátvitelt lehetővé tévő elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása és a kép megvilágítása alkalmas az ügyfél nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére, és 
• az ügyfél-átvilágítási folyamat szabályozott és folyamatosan ellenőrzött.

A közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás során teljes kommunikációt, az ügyfél részletes tájékoztatását és az ügyfél ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon kép- és hangfelvételen kell rögzíteni.

A közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás során biztosítani kell, hogy az ügyfél

• úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen,
• érthető módon közölje a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágításhoz használt személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány azonosítóját, és
• úgy mozgassa a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágításhoz használt személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, hogy az azon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetők és rögzíthetők legyenek.

A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok csak akkor alkalmasak a valós idejű ügyfél-átvilágítás elvégzésére, ha: 

a) azok egyes biztonsági elemei és azok elhelyezkedése megfelelnek az okmányt kiállító hatóság előírásainak,

b) az egyes biztonsági elemek - különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek - felismerhetők és sérülésmentesek,

c) az okmányazonosító megegyezik az ügyfél által közölt okmányazonosítóval, az felismerhető és sérülésmentes.

Meg kell bizonyosodni arról, hogy:

• az ügyfél arcképe felismerhető és azonosítható az általa bemutatott azonosító okmányon látható arckép alapján, és
• a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványon megtalálható adatok logikailag megfeleltethetők az ügyfélről rendelkezésre álló adatokkal.

Ellenőrizni kell továbbá, hogy az ügyfél által bemutatott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényességét ellenőrzi, ideértve különösen, hogy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány nem érvénytelen-e, nem került-e visszavonásra vagy érvénytelenítésre, valamint nem jelentették-e elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, megrongálódását, megtalálását, illetve nem adták-e le a hatóság számára.

Az Optimum Finance Kft. egy alfanumerikus kódból álló, központilag, véletlenszerűen generált azonosítási kódot küld az ügyfélnek a Szolgáltató választása szerint az ügyfél azonosítására alkalmas e-mail-címre vagy SMS-ben mobiltelefonszámra, amely kódot az ügyfél a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás befejezéséig a Szolgáltató által választott kommunikációs formában küld vissza a szolgáltatónak.

A közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás során az ügyfélre irányadó, Pmt. szerinti nyilatkozatok megtételére és okiratok bemutatására fel kell hívni az ügyfelet.

Meg kell szakítani a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítást az alábbi esetekben:

• az ügyfél a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás során visszavonja az adatrögzítéshez adott hozzájárulását,
• az ügyfél által bemutatott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány fizikai és adattartalmi követelményei nem megfelelőek,
• az ügyfél által bemutatott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványon vizuális azonosításának feltételei nem adottak,
• nem lehet elkészíteni a hang- és képfelvételt,
• az ügyfél nem, nem teljes egészében vagy hibásan küldi vissza az azonosítási kódot,
• az ügyfél nem tesz nyilatkozatot, vagy a szolgáltató számára észlelhetően befolyás alatt tesz nyilatkozatot, vagy 
• az ügyfél-átvilágítás során ellentmondás vagy bizonytalanság lép fel.

A közvetett elektronikus ügyfél-átvilágítást az Optimum Finance Kft. részéről az alábbi személy ellenőrzi: Kammerer Gábor ügyvezető

V.10. Belső kockázatértékelés

A Szolgáltató belső kockázatértékelését külön szabályzatban rögzíti.

VI. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A Szolgáltató vezetője, alkalmazottak és a segítő családtagok  

• pénzmosásra,
• terrorizmus finanszírozására, vagy
• dolog büntetendő cselekményből való származására

utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén kötelesek a Szolgáltatónál kijelölt alkalmazottnak haladéktalanul bejelentést tenni 8. számú mellékleten (Bejelentés pénzmosás és terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülésére utaló információról). 

A Szolgáltatónál a kijelölt alkalmazottnak a feladata a bejelentések haladéktalan továbbítása a FIU felé.

A Szolgáltató köteles kijelölni - a szervezet sajátosságától, különösen annak méretétől és a vezetői szintek számától függően - egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki a Szolgáltató vezetőjétől, foglalkoztatottjától és segítő családtagjától érkező bejelentést a pénzügyi információs egységnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy a Szolgáltató vezetője, alkalmazottja vagy segítő családtagja lehet. A Szolgáltató a kijelölt személy nevéről, beosztásáról, elérhetőségéről a tevékenysége megkezdésének időpontjától, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a változástól számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatni a pénzügyi információs egységet.

A bejelentési kötelezettség belső eljárási rendjében a kijelölt személy a Szolgáltató alkalmazottja számára a munkaidő alatt állandóan rendelkezésre áll, és a bejelentést haladéktalanul továbbítja a FIU-nak.

A kijelölt személy a bejelentést a pénzügyi információs egységnek védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egység elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést küldő szolgáltatót.

A Szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja - beleértve a kijelölt személyt - (a továbbiakban együtt: a bejelentő), a központi kapcsolattartó pont, valamint a Szolgáltató tekintetében - jóhiszeműség esetén - a bejelentés megtétele nem eredményezi jogszabály vagy szerződés által adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegését, illetve nem keletkeztet polgári jogi vagy büntetőjogi felelősséget akkor sem, ha a bejelentés megtétele utóbb megalapozatlannak bizonyul.

Jogellenes a belső szabályzat alapján vagy a pénzügyi információs egységnek pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentés következtében meghozott, a bejelentő - ideértve a Szolgáltató alkalmazottait és képviselőit - számára hátrányos intézkedés, így különösen a munkáltatónak a munkavállaló szempontjából hátrányos vagy megkülönböztető intézkedése.

A bejelentést a végrehajtott vagy végrehajtandó ügylet és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügylet esetében és akkor is kell vizsgálni, ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása meghiúsult. 

A kijelölt személy részére történő bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell 

- az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint 

- esetlegesen a teljesítés helyét, idejét, módját és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adatok ismertetését, körülmények leírását, valamint 

- a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumokat.

Szolgáltató által tett bejelentésnek még az alábbi plusz adatokat kell tartalmaznia:

• a Szolgáltató neve, adatai, kijelölt személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma,
• az ügyfél azonosító adatai, 
• a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, vagy körülmény leírása,
• a Szolgáltató által tett intézkedések,
• a bejelentés kelte.

A bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a kijelölt személy részére való megküldéséért a bejelentő alkalmazott felel. 

Az FIU kérheti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény kiegészítését, mely megkeresést teljesíteni kell.

VI.1. Ügylet felfüggesztése

A Szolgáltató felfüggeszti az ügylet teljesítését, ha az ügylettel kapcsolatban olyan bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény merül fel, amely ellenőrzéséhez a Szolgáltató a pénzügyi információs egység azonnali intézkedését látja szükségesnek. A Szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységnek annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.

A bejelentés FIU részére történő továbbításáig nem teljesíthető az ügylet. Amennyiben az ügylet nem teljesítése nem lehetséges, vagy a bejelentésnek az ügylet végrehajtását megelőző teljesítése a kedvezményezett nyomon követését veszélyeztetné, a kijelölt személy az ügylet végrehajtása után továbbítja a bejelentést.

A bejelentés megtétele során a kijelölt személy, vagy akadályoztatása esetén az általa megjelölt személy telefonon tájékoztathatja az FIU-t a felfüggesztés alapjául szolgáló adatról, tényről vagy körülményről, hogy egyeztethessenek az ügyfél részére adandó tájékoztatásról, valamint, hogy az FIU szükség esetén instrukciókat adhasson a felfüggesztés végrehajtásával kapcsolatban. Amennyiben az FIU nem ad instrukciókat az ügyfél tájékoztatására, úgy elsődlegesen technikai hibára lehet hivatkozni.  A tájékoztatás semmilyen körülmények között nem utalhat az ügylet felfüggesztésének tényére és a felfüggesztés indokára.

Az ügylet felfüggesztése az ügyfél által igénybe vett szolgáltatást érintő, az ügyfél vagyonát csökkentő valamennyi ügylet felfüggesztésével is teljesíthető, ebben az esetben a bejelentésében erre fel kell hívni az FIU figyelmét.

A felfüggesztett ügyleti megbízást teljesíteni kell, ha az FIU értesítése alapján az ügyleti megbízás a felfüggesztési idő alatt teljesíthető, vagy ha az ügylet felfüggesztését követően 4 munkanap az FIU értesítése nélkül eltelt. 

Az ügyletek végrehajtását fel kell függeszteni, ha az FIU írásban értesítést küld az ügylettel kapcsolatban vagy az ügyféllel összefüggésben bejelentés alapjául szolgáló adatról, tényről, körülményről.

Az FIU jogosult a vizsgálatát egy alkalommal további 3 munkanappal meghosszabbítani, ebben az esetben erről értesíti a Szolgáltatót. 

Az FIU 4 munkanapon belül írásban értesítést küld, ha

• a vizsgálatot meghosszabbítja,
• az ügylet az FIU vizsgálata befejezése előtt is teljesíthető.

A FIU bűnmegelőzési, bűnfelderítési vagy nyomozási érdekre hivatkozással írásban kötelezheti a szolgáltatót, hogy az a felfüggesztés időtartama alatt a pénzügyi információs egység által meghatározott ügyleteket végrehajtsa.

VI.2. A felfedés tilalma

A bejelentő az észrevételéről a kijelölt személyen kívül senki mást nem tájékoztathat. Nem tájékoztathatja erről saját felettesét sem addig, amíg a Szolgáltató részéről bejelentett tranzakciót a FIU ki nem vizsgálta.

Az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek nem adható tájékoztatás

• a bejelentésről, az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, 
• az ügylet felfüggesztéséről, 
• a bejelentő személyéről, illetve 
• arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás.

A bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban kell, hogy maradjon.

Nem terjed ki ez a tiltás az MNB bejelentő általi tájékoztatására, és az FIU megkeresése alapján történő információ-továbbításra, ha az a jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt.

Ez a tilalom nem vonatkozik az információk felfedésére az ugyanazon csoporthoz tartozó tagállami hitelintézetek és pénzügyi intézmények között, illetve ezen intézetek és intézmények és harmadik országokban letelepedett fióktelepeik és többségi tulajdonú leányvállalataik között, feltéve, hogy ezek a fióktelepek és többségi tulajdonú leányvállalatok maradéktalanul megfelelnek a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak - beleértve az információ csoporton belüli megosztására vonatkozó eljárásokat is -, a csoportszintű politikák és eljárások pedig megfelelnek a Pmt.-ben meghatározott követelményeknek.

VII. BELSŐ ELLENŐRZŐ ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER

A Szolgáltató a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolat, ügylet megakadályozása érdekében köteles gondoskodni:

1. nyilvántartási (ügyfél-átvilágítási),
2. a bejelentés teljesítését támogató (szűrő), valamint
3. az e törvényből eredő kötelezettség megsértésére vonatkozó szolgáltatón belüli névtelen bejelentés megtételét biztosító belső ellenőrző és információs rendszerek működéséről-beleértve a Szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja által az e törvény rendelkezéseinek a Szolgáltató általi megsértése esetén küldhető értesítés teljesítése érdekében - a Szolgáltató típusára és méretére tekintettel - kialakított és névtelenséget biztosító belső rendszer működtetésére is.

Szolgáltató köteles egy vagy több, a belső szabályzatában meghatározott vezetőt kinevezni, aki a törvényből eredő kötelezettségeknek a Szolgáltató foglalkoztatottja általi végrehajtásáért felelősséggel tartozik.

A szűrések teljesítése során keletkezett adatokat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti előírásokkal összhangban a szolgáltató a szűrés végrehajtásától számított nyolc évig köteles megőrizni.

A szolgáltató manuális szűréseken alapuló szűrőrendszert alkalmazhat. kivéve, ha a szolgáltató,

a) pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez, vagy

b) ügyfeleinek száma a tárgyévet megelőző év végén meghaladta az ötvenezret,

-ezekben az esetben automatikus szűrőrendszert működtet.

A szolgáltató a szűrőrendszer működéséről, a kiszűrt ügyfél, valamint az ügylet elemzésének és értékelésének menetéről belső eljárásrendet készít. A belső eljárásrendet a szolgáltató írásban rögzíti, naprakészen tartja, és az illetékes felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja.

A szolgáltató legalább a következő ügyfél-, illetve ügylettípusokra végzett szűréseket hajtja végre:

• 25.000.000,-Ft-ot, azaz huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés természetes személy ügyfél részére,
• 50.000.000,-Ft-ot, azaz ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzbefizetés jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére,
• 25.000.000,-Ft-ot, azaz huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzkifizetés természetes személy ügyfél részére,
• 50.000.000,-Ft-ot, azaz ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzkifizetés jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére,
• stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból kezdeményezett vagy oda továbbított, huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű ügylet,
• 25.000.000,-Ft-ot, azaz huszonötmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzátutalás adószámmal nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére, vagy általa kezdeményezve, valamint
• 50.000.000,-Ft-ot, azaz ötvenmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű pénzátutalás nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező ügyfél részére, vagy általa kezdeményezve.

A kiszűrt ügyfél, illetve ügylet pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából történő elemzését és értékelését a szolgáltató - megerősített eljárás alá tartozó ügyfeleknél és a kötelező szűrési eseteknél a szűrést követő húsz munkanapon belül, minden más esetben a szűrést követő 30 munkanapon belül végzi el. A szűrés elvégzésének napja a határidőbe nem számít bele.

A szolgáltató szűrései során figyelembe veszi a belső kockázatértékelése alapján kialakított szokatlan tranzakciókra figyelmeztető jelzéseket.

A kiszűrt ügyfél, illetve ügylet elemzésének és értékelésének folyamatát a Szolgáltató úgy dokumentálja, hogy a szolgáltató által végrehajtott intézkedés eredménye és az az alapján hozott döntés utólag rekonstruálható legyen.

Ha a Szolgáltató azt állapítja meg, hogy pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, illetve körülmény merül fel, úgy a kijelölt személy haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységnek.

Ha a Szolgáltató azt állapítja meg, hogy bűncselekmény gyanúja áll fenn, úgy haladéktalanul feljelentést tesz a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál.

A Szolgáltatónak a bejelentés megtételét követően biztosítania kell, hogy ahhoz a bejelentéssel vagy annak kivizsgálásában érintett személyen kívül más személy ne férhessen hozzá.

A Szolgáltató biztosítja, hogy a belső ellenőrző és információs rendszer képes legyen a benne rögzített adatoknak a Pmt.-ben meghatározott időtartam alatt visszakereshetőséget lehetővé tevő nyilvántartására.

A Szolgálató a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából a szűrést folyamatosan, minden ügyfele vonatkozásában elvégzi.

A Szolgáltató tehát Szolgáltatói megbízás elfogadása, aláírása előtt elvégzi a fenti szűrést.

A kiszűrt ügyfél, illetve ügylet pénzmosás és terrorizmus finanszírozása szempontjából történő elemzését és értékelését haladéktalanul el kell elvégezni. 

A rendszer biztosítja, hogy a Szolgálató teljeskörűen és gyorsan teljesíthesse az FIU-tól, az MNB-től vagy bűnüldöző szervektől érkező megkereséseket. 

A Szolgálató biztosítja, hogy a belső ellenőrző és információs rendszer képes legyen az üzleti kapcsolat

• személyes adat,
• számlaszám,
• ügyfélszám,
• ügylettípus, vagy
• összeghatár

alapján történő leválogatására.

A Szolgáltató szűrései során figyelembe veszi a belső kockázatértékelése alapján kialakított szokatlan tranzakciókra figyelmeztető jelzéseket. Továbbá vagy a belső szabályzatban vagy a belső kockázatértékelésben fel kell tüntetni a szokatlan tranzakciókra figyelmeztető jelzéseket.

A szűrőrendszer eljárásrendjének kialakításánál az alábbi feltételeknek kell megfelelni: 

• az intézmény belső kockázatértékelésén alapul,
• megfelel a Szolgáltató kapcsolódó belső szabályzatainak,
• automatikus szűrőrendszer esetén szükséges a szűrőrendszer teljes folyamatát nyomon követő, valamint a bevezetését megelőző és azt követő tesztelése, csakúgy, mint az időszakos tesztelések elvégzése az irányítás, az adatok leképezése, az ügyletek azonosítása, a keresési szcenáriók és logikák, a szűrési modellezés, valamint a bevitt adatok és az eredmények vizsgálatával kapcsolatosan,
• szükséges a Szolgáltató által használt szcenáriók, az azok alapjául szolgáló logikák, paraméterek és küszöbértékek rögzítése és a változások nyomon követhetősége,
• szükséges az adatok integritásának és minőségének biztosítása annak érdekében, hogy a szűrőrendszeren pontos és teljes adatok menjenek keresztül,
• szükséges rögzíteni a releváns adatokat tartalmazó összes adatforrást,
• szükséges biztosítani, alkalmazni, kijelölni aszűrőrendszer megtervezéséért, működtetéséért, teszteléséért, beüzemeléséért és folyamatos felügyeletéért, valamint az esetkezelésért, felülvizsgálatért és a találatok és lehetséges bejelentések tekintetében hozott döntésekért felelős szakképzett alkalmazottakat vagy külső tanácsadókat,
• szükséges az elemző és értékelő folyamat során alkalmazott határidőket rögzíteni,
• olyan vizsgálati protokollokat kell meghatározni, amelyek részletesen bemutatják, hogy a szűrőrendszer által generált figyelmeztetéseket milyen módon kell megvizsgálni, milyen módon kell dönteni afelől, hogy mely találatok kerüljenek bejelentésre, bemutatják továbbá, hogy ki a felelős az ilyen döntés meghozataláért, valamint azt, hogy milyen módon kell a döntéshozatali eljárást dokumentálni, valamint
• a szcenáriók és az azok alapjául szolgáló logikák, paraméterek és küszöbértékek kockázataival összhangban rendszeresen felül kell vizsgálni az eljárásokat és a rendszert, illetve ki kell jelölni, hogy ki a felelős a felülvizsgálatért.

A Szolgáltató a szűrést folyamatosan végzi. A Szolgáltató az MNB Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához megnevezésű rendszerén (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül tájékoztatja az MNB-t, ha szűrés folyamatosságát huszonnégy órát meghaladóan akadályozó körülmény Szolgáltató tudomására jutásáról.

VII.1. Visszaélés-bejelentő rendszer

A Szolgálató biztosítja, hogy alkalmazottja a Pmt. rendelkezéseinek a Szolgáltató általi megsértése esetén névtelen értesítést küldhessen. Ennek érdekében a belső ellenőrző és információs rendszer részeként névtelenséget biztosító visszaélés-bejelentési rendszert működtet. 

Bejelentést az az alkalmazott tehet, aki tudomással bír arról, hogy a Szolgáltató a Pmt. rendelkezéseit megsérti vagy megsértette. A bejelentést 30 napon belül kell kivizsgálni. A határidőbe a bejelentés megtételének napja nem számít bele. A bejelentés kivizsgálásában nem vehet részt a bejelentést tevő és a bejelentéssel érintett személy.

A kivizsgálás eredményétől függően: 

• Amennyiben pénzmosásra, terrorizmusfinanszírozásra vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, illetve körülmény merül fel, úgy a kijelölt személy haladéktalanul bejelentést tesz az FIU-nak. 
• Amennyiben bűncselekmény gyanúja áll fenn, úgy a Szolgáltató haladéktalanul feljelentést tesz a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál.
• A fentieken kívül a Pmt., a Kit. vagy az MNB rendelet megsértése esetén a kijelölt személy haladéktalanul bejelentést tesz az MNB felé.

A bejelentés megtételét követően ahhoz a bejelentéssel vagy annak kivizsgálásában érintett személyen kívül más személy nem férhet hozzá. Ennek érdekében a bejelentéssel kapcsolatos adatokat, tényeket, dokumentumokat a Szolgálató a nyilvántartási rendszerétől elkülönülve, jelszóval védett külön nyilvántartásban tárolja. 

VIII. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELRENDELT PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK ELRENDELÉSÉNEK CÉLJA

A Kit. célja a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek 

• befagyasztása, 
• rendelkezésre bocsátásának tilalma. 

A Kit-ben szabályozott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása az Európai Unió által közösségi rendeletben, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa által határozatban elrendelt vagyoni és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtását célozzák.

IX. A PÉNZÜGYI ÉS A VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

A Szolgálató folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait. 

Az MNB az e szabályzat szerinti feladatok végrehajtásához a honlapján a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról tájékoztatást tesz közzé és azt folyamatosan aktualizálja. 

IX.1. Szűrő-monitoring rendszer

A Szolgáltató olyan szűrőrendszert működtet, amely biztosítani képes a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtását. A szűrések teljesítése során keletkezett adatokat a Pmt. előírásaival összhangban az Optimum Finance Kft. a szűrés végrehajtásától számított 8 évig köteles megőrizni.

Minimum az üzleti kapcsolat létesítésekor, a teljes ügyfélállomány vonatkozásában a szankciós listák változásakor kell ellenőrizni, hogy:

• az ügyfél, 
• meghatalmazott, 
• rendelkezésre jogosult, 
• kedvezményezett,
• képviselő és 
• tényleges tulajdonos

 szerepel-e a szankciós listák valamelyikén. 

Az ellenőrzést az Optimum Finance Kft. ügyvezetője által kijelölt személy végzi olyan módon, hogy a 8/2. számú mellékletben szereplő szankciós listákat ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményét a Pmt. szerinti bejelentésekre vonatkozó szabályok szerint kell dokumentálni és megőrizni. 

Pozitív találat esetén eleget kell tenni a Kit. alapján fennálló, lenti bejelentési kötelezettségnek.

A terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása szempontjából releváns listák elérhetőségeit e szabályzat 8/2. számú melléklet tartalmazza.

A Szolgáltató a szűrést folyamatosan végzi. A Szolgáltató az MNB Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához megnevezésű rendszerén (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül tájékoztatja az MNB-t, ha szűrés folyamatosságát huszonnégy órát meghaladóan akadályozó körülmény Szolgáltató tudomására jutásáról.

IX.2. Bejelentési kötelezettség a Kit. alapján

A kijelölt személy haladéktalanul bejelentést tesz (8. számú melléklet) az FIU részére minden olyan adatról, tényről, körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.

A Kit. szerinti bejelentésre a Pmt. bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 

Az FIU a bejelentést a megtételét követő 4 munkanapon belül megvizsgálja, majd a vizsgálata alapján vagy zárlatot kezdeményez és erről értesíti a Szolgáltatót, vagy arról értesíti, hogy a zárlat kezdeményezésének feltételei nem állnak fenn.

Ha a szolgáltató a Pmt., az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény vagy e rendelet megsértését állapítja meg, úgy e tényt a kijelölt személy haladéktalanul bejelenti az MNB-nek.

IX.3. A vagyon befagyasztása

Ha a hatóság a hivatalosan tudomására jutott információk, illetve a bejelentés alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik Magyarország területén befagyasztandó vagyonnal, erről a vizsgálat eredményének megküldésével a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul értesíti a bejelentést tevő Szolgáltatót. Szintén értesíti, ha a befagyasztás feltételei nem állnak fenn.

A bejelentés megtételét követő 4 munkanap alatt nem teljesíthető az az ügylet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó vagyont érinthet, kivéve, ha a hatóság arról küld értesítést, hogy a befagyasztás feltételei nem állnak fenn.

Az ügyletet - ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak - a bejelentés megtételét követő 5. munkanapon teljesíteni kell, kivéve, ha a hatóság a befagyasztási eljárás elrendeléséről küld értesítést.

A zárlat végrehajtását a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával szemben, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó befagyasztandó vagyonra kell elrendelni.

Ha a vagyon rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalom ellenére a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya számára vagyon kerülne rendelkezésre bocsátásra, dönteni kell annak végrehajtásáról, és erről haladéktalanul értesíteni kell a hatóságot.

Az értesítés az alábbi adatokat tartalmazza: 

A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés természetes személy alanyának:

• családi és utónevét,
• születési családi és utónevét,
• állampolgárságát,
• születési helyét, idejét,
• anyja születési nevét,
• lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, 
• személyazonosság igazolására alkalmas azonosító okmányának típusát és számát;

A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alanya esetén:

• nevét, rövidített nevét,
• székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
• képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
• kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,
• cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát;

továbbá: 

• a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által közzétett egyéb azonosító adatait; 
• a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) pontban meghatározott adatait.

valamint:

• az alkalmazott uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat vonatkozó rendelkezésének megjelölését,
• a vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezeti formájának megfelelő törvényben meghatározott és rendelkezésre álló azonosító adatait,
• a vagyon azonosításához szükséges és rendelkezésre álló adatokat.

IX.4. A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedések végrehajtása

Ha uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedésként tilalmat rendel el, a fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltató dönt a pénzeszközök átutalására irányuló megbízás teljesítésének megtagadásáról.

A fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan szűrőrendszerrel, amely biztosítani képes a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedések haladéktalan és teljes körű végrehajtását. A szűrések teljesítése során keletkezett adatokat a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti előírásokkal összhangban a szolgáltató a szűrés végrehajtásától számított nyolc évig köteles megőrizni, valamint a pénzeszközök átutalására irányuló kezdeményezés megtagadásáról nyilvántartást vezetni.

A teljes tilalom hatálya alá nem tartozó esetekben a fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltató az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban rögzített, a pénzeszközök átutalásáról és a pénzügyi szolgáltatás kezdeményezéséről, fogadásáról, teljesítéséről haladéktalanul értesíti a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet (FIU). Ezzel egyidejűleg az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben a szolgáltató vagy a pénzeszközök átutalására irányuló megbízás kezdeményezője a szolgáltatón keresztül a teljesítés engedélyezése vagy előzetes engedélyezése iránti kérelmet nyújt be a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervhez.

A fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltató értesítésének, illetve kérelmének tartalmaznia kell:

• az átutalás céljának megjelölését, 
• a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat, 
• a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján rögzített adatokat, 
• a kapcsolódó egyéb hatósági engedélyeket, 
• az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban a pénzeszközök átutalására és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó korlátozások kapcsán rögzített kivételeket.

A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv harminc napon belül megvizsgálja a kérelmet és dönt az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban rögzített feltételek alapján és szempontoknak megfelelően.

Az FIU 30 napon belül megvizsgálja a kérelmet és dönt az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban rögzített feltételek alapján és szempontoknak megfelelően. Ha 30 napon belül nem hoz döntést, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

Ha az uniós jogi aktus, illetve az ENSZ BT határozat pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedést rendel el, szolgáltató köteles a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási kötelezettségének eleget tenni, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben rögzített bejelentési kötelezettségét proliferáció-finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén is köteles az ott meghatározott szabályok szerint teljesíteni.

X. A KIJELÖLT SZEMÉLY

A Szolgálató köteles kijelölni egy vagy több személyt (kijelölt személy) a Pmt.-ben és a Kit.-ben meghatározott feladatok ellátására. Kijelölt személy csak a Szolgáltató alkalmazottja és vezetője lehet.

A kijelölt személy adatait a jelen Szabályzat melléklete tartalmazza.

A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, elérhetőségéről a tevékenysége megkezdésének időpontjától, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a változástól számított öt munkanapon belül tájékoztatni kell az FIU-t.

A kijelölt személy, a bejelentőtől érkező bejelentést az FIU-nak haladéktalanul, védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről az FIU elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesítést küld.

A kijelölt személy felelősséggel tartozik a bejelentések minőségéért, ideértve elsősorban azok adattartalmának pontosságát, teljességét és dokumentáltságát.

Kötelezettségei:

• rendelkezésre állás az alkalmazott számára szakmai iránymutatás adása céljából,
• a hozzá érkezett bejelentések tartalmi, formai ellenőrzése, majd azok azonnali eljuttatása az FIU részére,
• a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyére vonatkozó adatoknak az FIU rendelkezésére bocsátása akkor, ha azt az FIU kifejezetten kérte,
• a szűrő-monitoring rendszer kidolgozása, működtetése és fejlesztése,
• szokatlan ügyletekre utaló információk esetén felvilágosítás kérése a vagyonrendelővel kapcsolatban álló alkalmazottól, valamint ezen információk bejelentés formájában való megküldése,
• az FIU jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elkészített és megküldött megkeresésének teljesítése,
• az alkalmazottak részére rendszeres, évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával,
• a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tevékenység céljának, feladatának, rendjének és szabályainak kidolgozása.

Jogai:

• A kijelölt személynek joga van ahhoz, hogy a hozzá érkezett bejelentés kiegészítését kérje a bejelentést tevő alkalmazottól.

A PMT. ÉS A KIT. SZERINTI KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

XI. AZ ÜGYFÉLLEL KÖZVETLEN KAPCSOLATBAN ÁLLÓ ÜGYINTÉZŐ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

Az ügyféllel szemben tanúsítandó általános magatartás:

A Szolgáltató alkalmazottai kötelesek minden ügyfél gazdálkodását a lehető legjobban megismerni. Törekedni kell az ügyfél lehető legalaposabb megismerésére. Amennyiben az alkalmazott szokatlan viselkedést vagy tranzakciót észlel, úgy egyeztetnie kell a kijelölt személlyel, és feltűnés nélkül kell a továbbiakban is eljárnia, továbbá bárminemű fennakadás esetén technikai akadályokra kell hivatkoznia. 

Kötelezettségei:

• ügyfél azonosítása,
• tényleges tulajdonos azonosítása, 
• ügylet feltárása
• az ügyfél kockázati kategóriába besorolása,
• az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése,
• pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentő adatlap kitöltése,
• a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás megléte esetén bejelentő adatlap kitöltése,
• bejelentéshez a pénzmosásra a terrorizmus finanszírozására, illetve a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás megléte utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumok csatolása,
• kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a kijelölt személynek,
• ügyfél előtt a bejelentés, illetve a vizsgálat tényének titokban tartása,
• részvétel a kapcsolódó képzési programban.
• MNB rendelet vonatkozó előírásainak megtartása

Jogai:

• szakmai iránymutatás kérésének joga a kijelölt személytől,
• névtelenséghez való jog, amelynek értelmében az eljáró alkalmazott neve nem szerepelhet a bejelentéseken,
• mentesülés a titoktartási kötelezettség alól a bejelentés jóhiszemű megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem.

A kijelölt személy a Pmt-ből eredő kötelezettségeknek az alkalmazottak általi végrehajtásáért felelősséggel tartozik.

XII. ADATVÉDELEM, NYILVÁNTARTÁS

Visszakereshető és ellenőrizhető módon nyilvántartást kell vezetni

• az ügyfél-átvilágítás során felvett (beleértve az elektronikus azonosítás során keletkezett) személyes adatokról, ideértve a pénzeszköz és vagyon forrására vonatkozó információkat,
• és nem személyes (beleértve az elektronikus azonosítás során keletkezett) adatokról, 
• okiratról, illetve az okirat másolatáról,
• a bejelentésről,
• az adatszolgáltatásról,
• a felfüggesztett tranzakció iratairól, másolatairól,
• az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett iratokról (pl. üzleti levelezések), azok másolatairól,
• az FIU megkeresései alapján tett intézkedésekről, valamint 
• a hatósági, az ügyészségi és a bírósági megkeresésekről, valamint az azok alapján teljesített adatszolgáltatásokról.

A Szolgáltató a Pmt.-ben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat, személyes adatnak nem minősülő adatokat, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott adatokat is, illetve a fenti nyilvántartásban foglaltakat, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot is az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig jogosult kezelni és köteles nyolc évig megőrizni.

A nyilvántartáson belül az ügylet felfüggesztését igazoló iratot vagy annak másolatát, továbbá a bejelentés dokumentumait elkülönítetten kell kezelni.

A nyilvántartásban a négymillió-ötszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forint, valuta) teljesített ügyleti megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt 8 évig köteles megőrizni. 

Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során megismert személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatok céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben kell megismerni és kezelni. 

A nyilvántartásában szereplő adatot, okiratot, illetve az okirat másolatát

• az MNB, 
• az FIU, 
• a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság megkeresésére. 

A megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb 10 évig kell megőrizni. A megkeresést a Szolgáltató haladéktalanul, de legfeljebb a megkeresésben szereplő határidőig teljesíti. 

A határidő hosszabbítására kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a megkeresésben meghatározott adatra, okiratra, illetve okirat másolatra folyamatban lévő vagy a jövőben megindításra kerülő hatósági eljárás lefolytatása érdekében van szükség.

A fenti adatokat, okiratokat, illetve azok másolatát a megőrzési határidőt követően (az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc év) haladéktalanul kötelező törölni, illetve meg kell semmisíteni.

Az adatot, az okiratot, illetve az okirat másolatát a megkereső hatóságnak, az ügyészségnek vagy a bíróságnak a hatósági eljárás jogerős lezárásáról és a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról szóló értesítését követően haladéktalanul törölni kell. A meghatározott szerv az eljárás jogerős lezárásáról és a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról haladéktalanul értesíti a Szolgáltatót.

Az adatváltozás, módosulás miatt változott adatok esetén a régi adatokat oly módon kell megőrizni, hogy abból egyértelműen megállapíthatók legyenek a régi, már nem hatályos adatok, valamint az adatmódosítások dátumai. 

Az ügyféladatok, nyilatkozatok és okiratok, illetve azok másolatainak megőrzésének megvalósítása az Info tv., a GDPR, illetve a Szolgáltató adatvédelmi szabályzatában foglaltakra tekintettel is történik.

XIII. KÉPZÉSI PROGRAM

Az Optimum Finance Kft. gondoskodik arról, hogy a Pmt. szerinti tevékenység ellátásában részt vevő munkavállalói megismerjék a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, felismerjék a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyletet, valamint, hogy a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a Pmt.-nek megfelelően tudjanak eljárni.

Az Optimum Finance Kft. gondoskodik továbbá arról, hogy a Pmt. szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő munkavállalói az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően járjanak el.

E kötelezettség biztosítása céljából a felelős vezető gondoskodik arról, hogy az alkalmazottak az ebben a munkakörben történő alkalmazását megelőzően vagy a belépést követő 30 napon belül megelőzési képzésben, valamint a belépés évét követően évente legalább egy alkalommal továbbképzésben részesüljenek. A megelőzési képzés része a Szolgáltató által szervezett írásbeli vizsga, ideértve az elektronikus rendszereiben lebonyolított vizsgát is.

A képzési program kidolgozása, valamint a megelőzési képzés határidőben történő megszervezése, az alkalmazott részvételének, valamint annak biztosítása, hogy az alkalmazott sikeres vizsga nélkül önállóan nem dolgozhat az adott munkakörben, továbbá ezen információk visszakereshető módon történő nyilvántartása a Pmt. 63. § (5) bekezdése szerinti felelős vezető kötelessége.

A Szolgáltató olyan képzési programot állít össze, amely az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges témaköröket a megfelelő ismereti mélységben tartalmazza.

A képzés programja az alábbi témaköröket tartalmazza:

• nemzeti kockázatértékelés-Szolgáltató specifikus vonatkozásai
• a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben büntetni rendelt

• terrorcselekmény,
• nemzetközi gazdasági tilalom megszegése,
• gazdasági titok megsértése,
• pénzmosás,
• a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, 

• a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben büntetni rendelt

• terrorcselekmény,
• terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása,
• terrorizmus finanszírozása,
• nemzetközi gazdasági tilalom megszegése,
• nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása,
• pénzmosás,
• pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása,
• gazdasági titok megsértése

bűncselekmény törvényi tényállása és annak jogi szempontú elemzése,

• Pmt., valamint az Európai Unió és az ENSZ BT által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény fogalmainak ismertetése,
• ügyfél-átvilágítás teljesítésének kötelező esetei,
• ügyfél-átvilágítási intézkedések

• a Pmt. 7-14. §-a alapján elvégzett ügyfél-átvilágítás,
• egyszerűsített ügyfél-átvilágítás,
• fokozott ügyfél-átvilágítás, és
• más Szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás.

esetén,

• az ügyfél-átvilágítás során használt nyilvántartások,
• a bejelentési és felfüggesztési kötelezettség teljesítésnek részletes szabályai,
• a felfedés tilalma és annak gyakorlati jelentősége,
• a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával összefüggésben végzett tevékenység, valamint az Európai Unió és az ENSZ BT által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán felmerülő

• adatvédelemi, 
• nyilvántartási és 
• statisztikai 

kérdések,

• a Szolgáltató által a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, valamint az Európai Unió és az ENSZ BT által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával összefüggésben alkalmazott szűrőrendszer működtetésének szabályai, 
• a megerősített eljárás fogalma és a Szolgáltató által a megerősített eljárás keretében alkalmazott eljárásrend és intézkedés ismertetése,
• a Szolgáltató saját eljárásrendje, és
• a Szolgáltató belső kockázatértékelése. 

A Szolgáltató vezetője és alkalmazottja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekkel összefüggő tevékenység ellátásban csak képzéssel összefüggő sikeres vizsgát tett munkatárs felügyelete mellett vehet részt mindaddig, amíg a megelőzési képzésen megszerzett ismeretekről a Szolgáltató által szervezett vizsgát sikeresen nem teljesíti.

A képzések során elsajátított ismeretet írásbeli vizsga zárja.

A kijelölt személy felelős a képzési program és a valós idejű ügyfél-átvilágításra vonatkozó képzés kidolgozásáért és végrehajtásáért.

Az Optimum Finance Kft. a képzések tartására csak olyan személyt vehet igénybe, aki

• szakirányú felsőfokú – így különösen jogi, közgazdasági, pénzügyi, vagy informatikai – végzettséggel, valamint
• legalább hároméves

• a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatónál belső ellenőrzési vagy megfelelőségi (compliance) feladatokat ellátó területen szerzett szakmai gyakorlattal, vagy
• a Pmt. 5. §-ában meghatározott felügyeletet ellátó szervnél a Pmt. hatálya alá tartozó felügyeleti tevékenység ellátása területén szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik.
•  

Az Optimum Finance Kft. a megelőzési képzés, valamint az ezekhez kapcsolódó vizsga anyagát, a képzések időpontját és a résztvevők névsorát, a javítókulcsot, a vizsgázók névsorát és vizsgázónként a vizsgaeredményeket visszakereshető módon nyilvántartja és a vizsga napjától számított öt évig megőrzi. Az Optimum Finance Kft. a csoportszintű politikák és eljárások kidolgozása során is figyelembe veszi és rögzíti a fenti szempontokat. 

XIV. FELELŐS VEZETŐ

Pmt.-ből, az MNB rendeletből, valamint e Szabályzatból eredő kötelezettségeknek a Szolgáltató foglalkoztatottja általi végrehajtásáért felelősséggel tartozik/tartoznak. A Szabályzatban e felelős vezető(k) meghatározott feladatok ellátásához szükséges megfelelő ismeretekkel rendelkezik/rendelkeznek, és az irányítási funkciót betöltő testületnek közvetlenül jelentési kötelezettséggel tartozik/tartoznak (Board mínusz egy szint). 

A felelős vezető nevét és elérhetőségét a 12. számú melléklet tartalmazza.

A kijelölt felelős személy felelőssége csak a bejelentések haladéktalan továbbítására míg a kijelölt felelős vezető felelőssége a jogszabályi elvárások teljeskörű végrehajtására vonatkozik.

XV. SZOLGÁLTATÓ AFAD-TÖRVÉNY SZERINTI TOVÁBBI KÖTELEZETTSÉGEI

A Szolgáltatók kötelesek – a jelen Szabályzattal nem érintett – az Afad-törvényből eredő egyéb kötelezettségeknek is megfelelni, így különösen a Szolgáltatók tényleges tulajdonosainak adatait érintő nyilvántartási, a számlavezető felé történő bejelentési kötelezettségeiket, valamint a számlavezetők a tényleges tulajdonosi nyilvántartás, illetve a központi bankszámla-nyilvántartás, míg a széfszolgáltatók a központi széfnyilvántartás működése érdekében adattovábbítási kötelezettségeiket teljesíteni. Jelen Szabályzatnak nem célja a Szolgáltatók Afad-törvény szerinti, jelen Szabályzatban nem részletezett, további kötelezettségeinek a meghatározása, az Afad-törvénynek történő teljes körű megfelelés érdekében a belső eljárási szabályok meghatározása a Szolgáltató feladata.

1. melléklet - Azonosítási adatlap

KIZÁRÓLAG A SZOLGÁLTATÓ TÖLTHETI KI! - A Pmt. 7. §-ban előírt kötelezettség végrehajtásához

1. Természetes személy adatai (A megfelelő rubrikákba X-et kell tenni): 

1. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatai (e. vállalkozónál is ki kell tölteni):

Az adatokat rögzítette: 

_______________________________ ______________________________________

     név             dátum

* ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat ezt nem tartalmazza, az adatok ellenőrzése mellőzhető, ebben az esetben a rögzítendő szöveg: Rögzítésére a Pmt. 7.§ (3a) bekezdése alapján az ellenőrzés mellőzésével került sor.

2. melléklet - Ügyfél tényleges tulajdonosi nyilatkozata

TERMÉSZETES SZEMÉLY ÜGYFÉL TÖLTI KI! – A Pmt. 8. §- ban előírt kötelezettség végrehajtásához

Üzleti kapcsolat esetén: 

Alulírott …….………….………………………………………. nyilatkozom, hogy természetes személyként az alábbi személy(ek) nevében járok el:*

Ügyleti megbízás esetén: 

Alulírott …….………….…………………………………..….., (mint a ……..……………………………………. képviselője) nyilatkozom, hogy meghatalmazottként, rendelkezésre jogosultként, képviselőként az alábbi személy(ek) nevében járok el*:

1: Családi és utónév 

2: Születési családi és utónév 

3: Lakcím, annak hiányában tartózkodási hely

4: Állampolgárság 

5: Magyar – jelölje X-el, a 6. mezőt ne töltse ki.

6: Egyéb (nem magyar állampolgárságú ügyfél esetén, írja be az állampolgárságot):

7: Születési hely, idő

8. Tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e – jelölje X-el (amennyiben igen, úgy kérjük a tényleges tulajdonosra vonatkozó kiemelt közszereplői nyilatkozatot kitölteni)

9: Tulajdonosi érdekeltség jellege**

10. Tulajdonosi érdekeltség mértéke** 

Tudomásom van arról, hogy 5 (öt) munkanapon belül köteles vagyok bejelenteni a szolgáltatónak a fenti adatokban, vagy saját adataimban bekövetkező esetleges változásokat és e kötelezettség elmulasztásából eredő kár engem terhel.

Kelt: ………………., ………. év ………….. hó ………….. nap ………….……………………………………………….

                                                      ügyfél aláírása

*    A megfelelő rész aláhúzandó vagy kihúzandó. 

** Csak abban az esetben kérjük kitölteni, amennyiben a meghatalmazott ügyleti megbízás esetén jogi személy nevében jár el. 

Tényleges tulajdonos: 

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,

c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

i.aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

ii. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

iii. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy

iv. az i-iii. alpontokban meghatározott természetes személy hiányában, aki az alapítvány képviseletében eljár,

e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében

i. a vagyonrendelő(k), nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

ii. a vagyonkezelő k), nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

iii. a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, nem természetes személy kedvezményezett esetén t annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, 

iv. az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint

v. adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek), nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá

f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;

3. melléklet - Ügyfél tényleges tulajdonosi nyilatkozata 

JOGI SZEMÉLY, VAGY JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZET ÜGYFÉL TÖLTI KI! – A Pmt. 9. §-ban előírt kötelezettség végrehajtásához

Alulírott …….………….…………………………….., (mint a ……..……………………………………. képviselője) nyilatkozom, hogy az általam képviselt jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa(i) az alábbi személy(ek):

1. Családi és utónév 

2. Születési családi és utónév 

3. Lakcím, annak hiányában tartózkodási hely

4. Állampolgárság 

5. Magyar – jelölje X-el, a 6. mezőt ne töltse ki.

6. Egyéb (nem magyar állampolgárságú ügyfél esetén, írja be az állampolgárságot):

7. Születési hely, idő

8. Tulajdonosi érdekeltség jellege

9. Tulajdonosi érdekeltség mértéke 

10. Tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e – jelölje X-el

Tudomásom van arról, hogy 5 (öt) munkanapon belül köteles vagyok bejelenteni a szolgáltatónak a fenti adatokban, vagy saját adataimban bekövetkező esetleges változásokat és e kötelezettség elmulasztásából eredő kár engem terhel.

Kelt: ………………., ………..év ……………. hó ……….. nap ………….……………………………………………….

                                  ügyfél aláírása

Tényleges tulajdonos: 

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,

c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

i.aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

ii. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, 

iii. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy

iv. az i-iii. alpontokban meghatározott természetes személy hiányában, aki az alapítvány képviseletében eljár,

e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében

i. a vagyonrendelő(k), nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

ii. a vagyonkezelő(k), nem természetes személy vagyonrendelő esetén, annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

iii. a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, nem természetes személy kedvezményezett esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

iv. az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint

v. adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek), nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá

f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;

h) Az ügyfél képviselője köteles minden, a fenti pontoknak megfelelő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként (valamennyi releváns pont, illetve az a) és a b) pont hiányában valamennyi tisztségviselő.

4. melléklet - Tényleges tulajdonosok kiemelt közszereplői nyilatkozata

ÜGYFÉL TÖLTI KI!* - A Pmt. 9. § (2)-ben előírt kötelezettség végrehajtásához

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében:

Alulírott …….………….…………………………….., (mint ……..……………………………………. képviselője) nyilatkozom, hogy az általam képviselt jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ………………………………………………. nevű tényleges tulajdonosa:

Természetes személy ügyfél esetében: 

Alulírott …………………………………….………….…………………………….. nyilatkozom, hogy ………………………………………… nevű tényleges tulajdonos:

Kiemelt közszereplő: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven belül fontos közfeladatot látott el.

A Fontos közfeladatot ellátó személy: 

B Kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója

C Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy

Kelt:……………….., ……..év………..hó……….nap ………….……………………………………………….

aláírás

5. melléklet - Kiemelt közszereplői nyilatkozat

TERMÉSZETES SZEMÉLY ÜGYFÉL TÖLTI KI! – A Pmt. 9/A. §-ban előírt kötelezettség végrehajtásához

Kiemelt közszereplő: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven belül fontos közfeladatot látott el. 

A Fontos közfeladatot ellátó személy: 

B Kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója:

C Kiemelt közszereplőhöz közel álló személy: 

Melléklet: pénzeszköz és/vagy a vagyon forrásának igazolására elkért dokumentumok

Kelt:……………….., ……..év………..hó……….nap     ………….……………………………………………….

  aláírás

6. melléklet - Ügyfél nyilatkozat a vagyon forrásáról

TERMÉSZETES SZEMÉLY ÜGYFÉL TÖLTI KI! – A Pmt. 9/A. § (2) bekezdésében előírt kötelezettség végrehajtásához

Természetes személy ügyfél azonosító adatai, aki a nyilatkozatot teszi:

Kijelentem, hogy az általam megadott adatok a valóságnak mindenben megfelelnek.

Kelt: ………………………………., 202… ………………………………………………………

……………………………………………………….

Nyilatkozatot tevő aláírása

7. melléklet - Ügyfél nyilatkozat a vagyon forrásáról

JOGI SZEMÉLY, VAGY JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZET ÜGYFÉL TÖLTI KI! –  

a Pmt 16. § (3) bekezdésében* és 16/A. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában előírt kötelezettség végrehajtásához 

A jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosító adatai, és az eljáró képviselő adatai, aki a nyilatkozatot teszi:

*amennyiben a Szolgáltató Belső szabályzata alapján kötelező a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozattétel

Kijelentem, hogy az általam megadott adatok a valóságnak mindenben megfelelnek.

Kelt: ………………………………., 202… ………………………………………………………

……………………………………………………….

Nyilatkozatot tevő képviselő aláírása

8. melléklet - Bejelentés pénzmosás és terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülésére utaló információról 

KIZÁRÓLAG BELSŐ HASZNÁLATRA!

A bejelentéshez mellékelni kell a rendelkezésre álló, pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény meglétét alátámasztó, rendelkezésre álló dokumentumokat.

1.  A Szolgáltató adatai

1.1. A gyanús ügyletet észlelő (egység) megnevezése, címe (ha nem azonos az 1. pontban szereplővel)

1.2. Az észlelés dátuma és időpontja

1.3. Az ugyanerre az ügyre (ügyfélre) vonatkozó előző bejelentések iktatószámai, dátumai (ha volt):

1.4. A kijelölt személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma

2.   A bejelentéssel érintett ügyfél azonosító adatai [Pmt. 7-14. §-ban (szabályzat …… fejezet) foglalt adatok].

2.1. Rendelkezésre áll az összes azonosító adat: Igen / Nem

2.2. Szerepel-e más személy az ügyben? Ha igen, akkor a kapcsolódó és egyéb személy(ek) adatai 

[fel kell tüntetni azt a személyt is – feltéve, ha van ilyen – akinek a részére az ügyletet lefolytatják]

3.   Az ügylet részletei (ide értve a végrehajtott vagy végrehajtandó ügyletet és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügyletet is)

1. Az ügylet leírása (típusa, teljes összege valutánként, befizetés, utalás, összeg fogadása, kp felvétel, stb.)
2. Az ügyletben résztvevő ügyfél és kedvezményezetti számlák típusa(i) és száma(i), ha vannak

3.3. A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény leírása

Itt kell leírni azt, hogy az ügyfél miért vált gyanússá, miért szokatlan az ügylet, miért történik a bejelentés

3.4. A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény leírását alátámasztó dokumentumok, amennyiben rendelkezésre állnak [az ügyfél Szolgáltatóval kötött szerződéseinek másolata, utalási dokumentumok, egyéb részletes leírások, megjegyzések, feljegyzések pl.]

4.    Más, a fentiekben nem ismertetett, pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény

5.    A Szolgáltató szervezet által tett intézkedések.

Kelt: …………., …..év …….. hó …… nap

8/1. melléklet – Az FIU elérhetőségei:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás 

Pénzmosás- és terrorizmus-finanszírozás Elleni Iroda 

Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42. 
Postafiók: 1300 Budapest, Pf: 307 
Telefon: 06-1/430-9466 

Kapcsolattartó szolgálat (kizárólag a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók számára): +36-30/516-5662 

Fax: +36-1/430-9305 
E-mail: fiu@nav.gov.hu

Honlap: http://www.nav.gov.hu/nav/penzmosas/PTEI

8/2. melléklet – A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, valamint az embargós korlátozások betartása szempontjából releváns listák elérhetőségei

Az Európai Unió szankciós listája:

https://www.mnb.hu/felugyelet/szabalyozas/penzmosas-ellen/korlatozo-intezkedesek-szankciok/penzugyi-es-vagyoni-korlatozo-intezkedesek/penzugyi-es-vagyoni-korlatozo-intezkedesek-2022

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szankciós listái:

https://www.un.org/sc/suborg/en/sanctions/un-sc-consolidated-list

https://www.un.org/securitycouncil/content/un-sc-consolidated-list

Az MNB honlapja a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról: 

https://www.mnb.hu/felugyelet/szabalyozas/penzmosas-ellen/korlatozo-intezkedesek-szankciok/penzugyi-es-vagyoni-korlatozo-intezkedesek

8/3. melléklet  - A kijelölt személy neve, beosztása és elérhetőségei [A név, telefon és email cím kötelező, minden egyéb opcionális]:

Pmt. szerint: 

Kit. szerint [Ha megegyezik a Pmt. szerintivel, akkor elég egyszer szerepeltetni]: 

9. melléklet - Bejelentés pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alapján

KIZÁRÓLAG BELSŐ HASZNÁLATRA!

1. A bejelentésre kötelezett érintett Szolgáltató szervezet, egység neve, címe, telefonszáma
2. A pénzeszköz, gazdasági erőforrás észlelésének időpontja
3. A kijelölt személy neve, címe, beosztása, telefonszáma
4. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának azonosító adatai

A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés természetes személy alanyának:

• családi és utónevét,
• születési családi és utónevét,
• állampolgárságát,
• születési helyét, idejét,
• anyja születési nevét,
• lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
• azonosító okmányának típusát és számát;

A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alanya esetén:

• nevét, rövidített nevét,
• székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
• képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
• kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,
• cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát;

továbbá: 

• A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által közzétett egyéb azonosító adatait; 
  • a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) pontban meghatározott adatait.

valamint:

• az alkalmazott uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat vonatkozó rendelkezésének megjelölését,
• a vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezeti formájának megfelelő törvényben meghatározott és rendelkezésre álló azonosító adatait,
• a vagyon azonosításához szükséges és rendelkezésre álló adatokat.

1. Minden olyan adat, tény, körülmény, amely arra utal, hogy az adott ügyletből a vagyoni és pénzügyi intézkedés alanyának vagyoni előnye származik. 

1. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz, valamint gazdasági erőforrás leírása

• Pénzeszköz értéke
• Pénzeszköz neme
• Pénzeszköz elhelyezésének módja
• Gazdasági erőforrás adatai

tárgya

azonosításra alkalmas egyéb adatok

Kelt: …………., …..év …….. hó …… nap

10. melléklet – Tipológia a szokatlan ügyletek felismeréséhez

KIZÁRÓLAG BELSŐ HASZNÁLATRA!

A melléklet célja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) 30 §-ában meghatározott bejelentési kötelezettség végrehajtásának elősegítése. 

1. Számlanyitás, üzletkötés, illetve az ügyfélkapcsolat során felmerülő szokatlanságok

1. A gazdasági társaság tulajdonosának és/vagy vezető tisztségviselőjének megjelenése (pl. hajléktalan), kommunikációja vagy a külső jegyekből következtethető háttere, életkora, képességei összeegyeztethetetlenek a gazdasági társaság tevékenységével.
2. Az ügyfél nem létező telefonszámot ad meg.
3. Az ügyfelet aggodalommal tölti el az adatközlés, különös tekintettel az azonosítással, üzletkötés részleteivel, ügylet más szereplőivel kapcsolatban.
4. Az ügyfél sürgeti és nyomás alá helyezi az ügyintézőt az ügyintézés során, olyan céllal, hogy az alkalmazandó kontrollokat elkerülje.
5. Az ügyfél, aki a kontrollok nehezítése céljából minimális, esetleg valótlannak tűnő, félrevezető információkat nyújt, vagy olyan adatokat, amelyek csak jelentős nehézségek árán ellenőrizhetők.
6. Az eset összes körülménye alapján feltételezhetően hamis dokumentumok benyújtása az ügyintézés során.
7. Az ügyfél korábbi viselkedéséhez képest feltűnően viselkedik, megváltozik az életstílusa, vagy váratlanul változnak az üzleti szokásai, ügyletei.
8. Az ügyfél jelentős összegű vásárlásai nem állnak összhangban a múltbeli vásárlásai alatt megfigyelhető szokásaival.
9. Az ügyfél rendszeresen, nagy számban, jelentős összegért vásárol nemesfémet, drágakövet, műalkotást vagy más nagy értékű tárgyakat.
10. Olyan ügyfelek, akik a kockázatcsökkentő intézkedések elkerülése végett ragaszkodnak előre meghatározott alkalmazottakhoz.
11. A bankfiók helyétől távoli címen lévő ügyfél részére vezetett fizetési számla abban az esetben, ha közelebbi bankfiók is elérhető lenne, és nincs logikus magyarázat a távolabbi bankfiók választására.
12. Az ügyfél több tranzakciót is végez egy napon vagy rövid időn belül, akár több bankfiókban is.
13. Hiányzó, vagy nem teljeskörűen megadott adatok fizetési megbízásoknál, ha az adathiány mögött tudatosság feltételezhető.
14. Az ügyfél megkísérli megvesztegetni vagy megfenyegeti az ügyintézőt.
15. Az ügyfelet nem érdekli a profitszerzés, sem az esetleges kockázatok, jutalékok és egyéb tranzakciós költségek nagysága.
16. Az ügyfél kockázatvállalása szokásaitól eltérő módon hirtelen megnő.
17. Az ügyféllel, vagy a vele kapcsolatban álló más személlyel vagy gazdasági társasággal kapcsolatos negatív információ, ami kétségessé teszi az ügylet mögötti pénzeszközök forrását, háttere megkérdőjelezhető (ideértve a korábbi büntetőjogi vagy polgári peres ítéleteket).
18. Szokatlan készpénzügyletek
    1. Szokatlanul nagy készpénzbetét elhelyezése vagy felvétele természetes személy által, különösen, ha az nem egyeztethető össze az ügyfél foglalkozásával.
    2. Akár természetes személy, akár gazdasági társaság, egyéb szervezet esetében a készpénz be-, illetve kifizetésének hirtelen, jelentős megemelkedése.
    3. Ügyfelek, akik több, viszonylag kisebb összegű készpénzt fizetnek be, amely befizetések azonban teljes összegükben jelentős értékűek.
    4. Különböző valuták gyakori váltása.
    5. Különböző bankjegyek gyakori címletváltása nagy tételben (kis címlet nagy címletre, vagy fordítva.)
    6. Jelentős összegű készpénzmozgás egy előzőleg inaktív számlán.
    7. Ügyfelek, akik együtt érkeznek, és egy időben ugyanazon banknál nagy összegű készpénzműveletet, valutaműveletet hajtanak végre.
    8. Rendszeres készpénzes tranzakciók közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt.
    9. Azonnali készpénz ki- és befizetés tényleges készpénzmozgás nélkül úgy, hogy az ügyletek több ügyfél számláját érintik.
    10. Azon tranzakciók, melyek miatt egy adott fiók nagy címletű bankjegyigénye az átlagos fióki igényeket jelentősen meghaladja. E körben értékelendő körülmény az is, ha hirtelen megszűnik a nagy címletű bankjegyek értéktárba történő beszállítása az adott fiókból.
    11. Rendszeres, jelentős összegű, ún. „zsákos” befizetések.
    12. Jelentős összegű készpénz ügyleteket több különböző gazdasági társaságnál ugyanaz a személy végzi.
    13. Az ügyfél kétséges tartalmú pénzeszköz vagy vagyonforrására vonatkozó nyilatkozatot tesz.
    14. Az ügyfél a belső kockázatértékeléshez kapcsolódó tranzakciós limitek alatt hajt végre ügyleteket, hogy elkerülje a szigorúbb ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását.
    15. A fizetési számláról készpénzt felvevő személyt egy, vagy több személy kíséri, vagy a bankfiók előtt várja.
    16. A fizetési számláról készpénzt felvevő személy nem ismeri a számlán végrehajtott ügyletek célját, hátterét. Az ügyletek forrására vonatkozóan benyújtott dokumentumok tartalmának tekintetében nem rendelkezik ismeretekkel.
    17. A fizetési számláról készpénzt felvevő személy már a jóváírás megtörténte előtt érdeklődik a bankfiókban az átutalás teljesüléséről.
    18. Olyan ügyfél vagy fizetési számla, akinél/amelynél gyakran vannak nagy összegű készpénzbefizetések/készpénzkifizetések olyan bontatlan pénzszalagba csomagolva, amelyeket korábbi ügyletek során a bank vagy más bankok bélyegeztek le.
    19. Az ügyfél szinte soha nem jön be a bankfiókba, hanem ún. pénzfutárok fizetnek be az ügyfél fizetési számlájára.
19. Szokatlanság ATM használattal összefüggésben
    1. Azok az ügyletek, amelyek miatt egy adott ATM kihasználtsága nagyon magas, összehasonlítva a közelben lévő más ATM kihasználtságával.
    2. Gyakori ATM tranzakciók külföldön, különösen, ha nagy összegű készpénz befizetések előzték meg.
    3. Gyakori ATM-es készpénz befizetések és felvételek, melyek megközelítik vagy elérik a napi maximum limiteket.
20. Szokatlan ügyletek fizetési számlákkal összefüggésben
    1. Az ügyfél több fizetési számlával is rendelkezik anélkül, hogy ezt üzleti tevékenysége indokolná, és a fizetési számlák között gyakran fordul elő átvezetés racionális indok nélkül.
    2. Gazdasági társaság, egyéb szervezet részére vezetett fizetési számlán lévő pénzmozgás nem utal üzleti tevékenységre, azonban a fizetési számlán jelentős összegeket írnak jóvá vagy arra jelentős összeget utalnak át.
    3. A gazdasági társaság részére vezetett számlán lévő pénzmozgások nem állnak összhangban az ügyfél gazdasági hátterével, vagy elvárt viselkedésével.
    4. Természetes személyek részére vezetett lakossági bankszámlán üzleti tevékenységet folytatnak.
    5. Természetes személyek részére vezetett fizetési számlán lévő pénzmozgás nem illeszkedik az ügyfél jövedelméhez és korábbi tranzakciós szokásaihoz.
    6. Jelentős összegek elhelyezése azonos számlára több személy által.
    7. Ugyanarra a számlára többen, esetleg rendszeresen utalnak kisebb értékben, amely átutalások összességükben jelentős összeget tesznek ki. A jóváírt összegeket továbbutalják egy harmadik számlára.
    8. Nagy összegű készpénz letétbe vagy óvadékba helyezése, melyet fedezetként ajánl fel a fizetési számla tulajdonosa.
    9. Betételhelyezés a számlán, majd az összeg azonnali átutalása más számlákra.
    10. Gazdasági társaság részére vezetett számlára folyamatosan jelentős összegű forgalmi adó visszatérítések kerülnek jóváírásra.
    11. A gazdasági társaság pénzforgalmának nagysága - a számlaforgalom alapján - nincs összhangban a megfizetett adó mértékével
    12. Az ügyfél fizetési számláin az ügyletek számának, illetőleg azok összegének hirtelen növekedése.
    13. A gazdasági társaság tevékenységének és ezzel összefüggően a fizetési számlán látható ügyleteknek a gazdasági társaság addigi profiljába nem illő változása.
    14. A gazdasági társaság vagy természetes személy részére vezetett, inaktív (alvó) számlák ismét aktívvá válnak elfogadható indok nélkül.
    15. A gazdasági társaság üzleti tevékenységének gyakori változtatására lehet következtetni a számlaforgalmi adatok alapján. (A számlaforgalmi adatok alapján megállapítható, hogy a számlatulajdonos gazdasági társaság eddig pl. élelmiszeripari kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaságokkal állt kapcsolatban, hirtelen azonban számítástechnikai eszközök kereskedelmével foglalkozó gazdasági társaságok lettek az üzletfelei).
    16. A nagy összegű átutalást aznap, vagy a következő banki napon készpénzfelvétel követi.
    17. „Láncátutalások”:

• az átutalási lánc elején valós gazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaság áll (honlap, valós székhely, telephelyek, üzleti partnerek),
• több gazdasági társaság közbeiktatásával, akár több fizetési számlán párhuzamosan átutalásokat hajtanak végre,
• a láncban szereplő gazdasági társaságok fizetési számláin a jóváírások és terhelések általában napon belül, vagy egy-két napon belül, azonos vagy hasonló összegekben történnek,
• ugyanazon gazdasági társaságtól érkezik a jóváírás, ugyanazon gazdasági társaság felé történik a terhelés,
• az átutalási lánc utolsó belföldi tagjaként szereplő gazdasági társaság(ok) fizetési számlájáról az összegeket átutalják külföldre vagy készpénzben felveszik,
• az átutalási lánc utolsó tagjaként szereplő gazdasági társaság(ok) folyamatos cseréje, akár havonta, negyedévente, a lánc további tagjai változatlanok.

1. A fizetési számlán szokásos gazdasági tevékenységre utaló átutalások nincsenek (pl. bérfizetés, közüzemi számlák).
2. Gazdasági társaság fizetési számlájára, készpénzben, külföldi székhelyű gazdasági társaság nevében fizetnek be jelentős összegeket.
3. Belföldi székhelyű hitelintézetnél vezetett fizetési számláról külföldi székhelyű gazdasági társaság nevében, magyar állampolgárok által végrehajtott ügyletek eredményeként érkeznek jelentős összegű jóváírások.
4. Külföldről, külföldi székhelyű gazdasági társaságtól érkeznek a jelentős összegű jóváírások, amelynek magyar állampolgárok a tagjai, cégjegyzésre jogosultjai.
5. Belföldi székhelyű hitelintézetnél külföldi székhelyű gazdasági társaság részére vezetett fizetési számlára végrehajtott készpénzbefizetések, majd belföldi székhelyű gazdasági társaságok fizetési számláira történő jelentős összegű átutalások.
6. A felfüggesztett, törölt adószámú és kényszertörölt partnerekkel jelentős pénzforgalmat bonyolító (vagy velük korábban kapcsolatban álló) gazdasági társaságok jelentős összegű ügyletei különösen akkor, ha a fenti kockázatos gazdasági társaságok a beszállítók között rendszeresen, egymást követően cserélődnek.
7. Gazdasági társaságok szokatlan ügyletei
   1. A gazdasági társaság tulajdonosa és/vagy vezető tisztségviselője megváltozik és az új tulajdonos/vezető tisztségviselő megjelenése (pl. hajléktalanok), kommunikációja vagy a külső jegyekből következtethető háttere, életkora, képességei összeegyeztethetetlenek a gazdasági társaság tevékenységével, illetve a tulajdonosváltást/vezető tisztségviselő váltását követően a gazdasági társaság pénzügyi tevékenysége hirtelen átalakul.
   2. Olyan gazdasági társaság, amelynek pénzügyi mutatói racionális magyarázat, indok nélkül jelentősen különböznek hasonló gazdasági társaságokétól.
   3. Olyan ügyletek, melyeknél az ügyfél lakcíme (tartózkodási helye), székhelye (fióktelepe, telephelye), szokásos üzleti tevékenysége és az ügylet helye (ideértve a megbízás, a teljesítés, végrehajtás, stb. helyét) közötti eltérés az ügyfélről rendelkezésre álló információkkal nem magyarázható.
   4. A gazdasági társaság fizetési számláján ugyanazon a napon több betétet helyeznek el különböző bankfiókoknál.
   5. Olyan fizetési számla, amelyen a számlatulajdonos gazdasági társasággal, illetve annak korábbi tevékenységével össze nem egyeztethető átutalások vagy a racionális üzleti indokokat nélkülöző átutalások valósulnak meg (ki- és bejövő átutalások, különösen off-shore területekre, területekről).
   6. Olyan fizetési számla, amelyre sok kisösszegű jóváírás érkezik, vagy amelyre kisebb összegekben, de nagy értékben készpénzt fizetnek be, és ezt követően a jóváírt teljes összeg átutalásra kerül, feltéve, hogy e tevékenység nem egyeztethető össze az ügyfél korábbi tevékenységével.
   7. A gazdasági társaság gyakran nagy összegű készpénzbetéteket helyez el és nagy összegű a fizetési számlák egyenlege, de nem vesz igénybe más szolgáltatásokat.
   8. Szokatlan pénzátutalások kapcsolódó fizetési számlák között, illetve olyan gazdasági társaságok fizetési számláin, amelyek között a gazdasági kapcsolaton kívül egyértelmű tulajdonosi összefonódások állnak.
   9. A készpénzbefizetések mértéke, elhelyezésük és gyakoriságuk nem egyeztethető össze a társaság tevékenységével.
   10. A gazdasági társaságnak olyan személy a vezető tisztségviselője (cégjegyzésre jogosultja) akinek megjelenése kommunikációja vagy a külső jegyekből következtethető háttere, képességei nyilvánvalóan nem teszik őt alkalmassá a gazdasági társaság vezetésére, különösen akkor, ha a fizetési számla felett rendelkezésre jogosult személy nem áll a gazdasági társaság alkalmazásában.
   11. Egyazon személy vagy csoport rendelkezik több gazdasági társaság fizetési számlája, számlái felett, és a számlákon rendszeresek a szokatlan pénzmozgások.
   12. A számlán gyakran fordul elő átutalás létre nem jött szerződésre, illetve téves átutalásra hivatkozással.
   13. A minimális tőkéjű társaság megalakulását követően kiemelkedő forgalmat bonyolít, nagy összegű hitelt kap más pénzügyi szolgáltatótól.
   14. A gazdasági társaság részére rendszeresen és indokolatlanul nyújtott tagi kölcsönök, ha azok értéke szokatlanul magas.
   15. Napon belül nyújtott folyószámla-hitel, melyet egy összegben átutalnak zárt, egymással tulajdonosi és finanszírozási kapcsolatban álló gazdasági társaságok számára valós gazdasági tartalom nélkül és a nap végén az összeg visszaérkezik az átutalást kezdeményező gazdasági társaság fizetési számlájára.
   16. Nagy összegű prémium kifizetések, melyek nem összeegyeztethetőek az ügyfél korábbi pénzügyi magatartásával.
   17. Gyakori tranzakciók, kihasználva a napi limitek maximumát (pl. pénzfelvétel ATM-ből, átutalás netbankon keresztül).
   18. Olyan gazdasági társaságok, amelyek tevékenysége Magyarországhoz szervesen nem kapcsolható és fizetési számláikon olyan tranzit jellegű (bejövő összegek rövid időn belül tovább utalásra kerülnek) tevékenységet folytatnak, amelyből a magyarországi számlanyitás racionális indoka kétséges.
   19. Az ügyfél üzleti tevékenységével nem összeegyeztethető, jelentős értékben történő értékpapírkibocsátás.
8. Befektetéssel kapcsolatos szokatlan ügyletek
   1. A befektetési szolgáltatások iránti fokozott igény abban az esetben, amennyiben a befektetni szándékozott összeg legális forrása nem igazolható vagy a befektetési szolgáltatás igénybevétele az ügyfél üzleti tevékenységével nem összeegyeztethető.
   2. Készpénzért nagyobb értékű értékpapír-mennyiség vásárlása, illetve vásárlás több részletben az azonosítási értékhatár alatt.
   3. Értékpapírok vétele, eladása, birtokban tartása indokolatlanul, illetve szokatlan körülmények között, pl. az eladást a cég anyagi helyzete nem indokolja.
   4. Olyan illikvid értékpapírok vétele-eladása, amely esetében nincs kialakult piaci árfolyam, illetve az publikus forrásból nem vagy nehezen ellenőrizhető, vagy az árfolyam nagyon volatilis és a tranzakció vagy tranzakciósorozat az ügyfél profiljába nem illeszkedik.
   5. Olyan származékos ügyletekre adott megbízás, mely esetében az ügyfél, jellemzően ugyanazzal az ellenoldalú megbízói körrel szemben, folyamatosan csak nyereséget, vagy csak veszteséget realizál.
   6. Komplex, sok számlát és társaságot érintő, az ügyfél profiljába nem illő tranzakció kezdeményezése, mely esetében az ügyletsorozatba értékpapírokkal kapcsolatos megbízás is megjelenik.
   7. Rendszeres ügyleti megbízás veszteséges ügyletekre, főleg akkor, ha erre a kapcsolattartó kifejezetten felhívja az ügyfél figyelmét.
   8. Kiemelkedő nagyságrendben, készpénzbefizetéssel kezdeményezett ügyleti megbízások adása.
   9. Több, egymással kapcsolatba hozható ügyfél (általában gazdasági társaság) által kezdeményezett, összefüggő ügyleti megbízás adása, keresztkötések bonyolítása.
   10. Ugyanazon ügyfél által indokolatlanul vezetett több értékpapírszámla, melyeken egyenként nem mutatható ki kiemelkedő forgalom, viszont összességében a befektetett összeg jelentős.
   11. Ügyfél, aki indokolatlanul nagy összegű - mennyiségű - fizikai értékpapírral rendelkezik annak ellenére, hogy az értékpapír elektronikus tárolására lehetősége lenne.
   12. Eladásokat követően a bevétel felvétele, vagy átutaltatása, majd ezt követően hasonló, vagy még nagyobb volumenű ügyleti megbízás adása újabb befizetést követően.
   13. Befektetési portfólió költséges átstrukturálása elfogadható magyarázat nélkül.
   14. Nem listázott értékpapírok vétele és eladása nagy árkülönbséggel, rövid időn belül.
9. Szokatlan hitelügyletek
   1. Biztosíték ellenében hitelszerződés/kölcsönszerződés megkötésének kezdeményezése, ahol a biztosíték eredete ismeretlen, vagy a biztosíték nem felel meg az ügyfél vagyoni helyzetének.
   2. Finanszírozás kérése pénzintézettől, amikor nem ismert az ügyfél pénzügyi hozzájárulásának forrása.
   3. Hitelszerződés/kölcsönszerződés megkötésének kezdeményezése olyan esetben, amikor az ügyfél más számláin jelentősebb felhasználható összeg van.
   4. Kölcsönből eredő pénzösszegek oly módon történő felhasználása, amely nem összeegyeztethető a kölcsön kinyilvánított céljával.
   5. Off-shore társaság részére benyújtott kölcsönök iránti kérelem, vagy off-shore bank kötelezvényeivel biztosított kölcsön iránti kérelem.
   6. Az ügyfél kölcsönre vonatkozólag kinyilvánított céljának nincs gazdasági értelme, vagy az ügyfél azt javasolja, hogy készpénzbiztosítékot nyújtson a kölcsönre, miközben megtagadja a kölcsön céljának feltárását.
   7. Az ügyfél a kölcsönt készpénzletéttel biztosítja.
   8. Az ügyfél off-shore pénzügyi intézményben elhelyezett készpénzbiztosítékot használ a kölcsön megszerzéséhez.
   9. A kölcsönből származó pénzösszegeket váratlanul off-shore területre irányítják.
   10. A kölcsön felvételéhez szükséges önerő fizetés off-shore területről érkezik.
   11. Az ügyfél váratlanul - a Szolgáltató által nem érzékelt gazdasági előzmény nélkül - a kölcsönt, vagy annak nagy részét visszafizeti.
   12. Hitelfelvétel során magas a készpénzfedezet, vagy lejárat előtti nagy összegű előtörlesztés történik, ahol az összeg forrása nem egyértelmű vagy nem tisztázott.
   13. Olyan személy fizeti vissza a hitelt, akivel az ügyfélnek nem volt (nincs) pénzügyi kapcsolata.
   14. A hitelfelvevő vagy a megbízottja anélkül vásárol ingatlant, hogy azt előzőleg megtekintette volna, vagy ismerné az ingatlan valódi értékét vagy rendeltetését.
   15. A hitelfelvevő rövid idő alatt több ingatlant vásárol, vagy ugyanazt az ingatlant adja el és veszi vissza, kézenfekvő ok nélkül.
10. Szokatlan ügyletek hitelkártyákkal összefüggésben
    1. A hitelkártyára a 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendelet 2. mellékletének 3. pontja alapján meghatározott térségből vagy ilyen térség bankjából érkezik utalás.
    2. A hitelkártya feltöltése jelentős összegű készpénzzel vagy valutával történik.
    3. Kereskedőktől érkező, vásárlással kapcsolatos jelentős összegű visszatérítések, melyekhez nem kapcsolódnak korábbi terhelési tranzakciók.
11. Szokatlan ügyletek nemzetközi tevékenységgel összefüggésben
    1. Az ügyfél szokásos üzleti forgalmával össze nem egyeztethető nagy számlaegyenleg fenntartása, majd az összeg átutalása külföldre.
    2. Olyan ügyfél, aki külkereskedelmi tevékenysége során az illető országokban szokásos fizetési módoktól rendszeresen eltér.
    3. Azon gazdasági társaság tranzakciói, melynek tulajdonosi struktúrája összetett, vagy a tényleges tulajdonos személye nem állapítható meg egyértelműen.
    4. Olyan ügyfél, aki jelentős nagyságú pénzforgalmat bonyolít olyan országokkal, amelyek közismerten kábítószer-termeléssel vagy -kereskedelemmel hozhatóak kapcsolatba, különösen, ha az ügyfél üzleti profilja az illető országok gazdasági, kereskedelmi struktúrájától eltér.
    5. „Shell” (fiktív) bankokat érintő ügyletek, amely bankok neve nagyon hasonló lehet egy nagy legális pénzintézet nevéhez.
    6. Gyakori, vagy nagy összegű ügyletek, amelyekben off-shore bank is szerepel, és ezen ügyletek nem egyeztethetők össze az ügyfél ismert gazdasági tevékenységével.
    7. Az ügyfél átutalásokat küld és fogad off-shore területekre, területekről, különösen, ha ezen átutalásoknak nincs üzleti indokuk, vagy ezen átutalások nem egyeztethetők össze az ügyfél gazdasági tevékenységével.
    8. A gazdasági társaság olyan ügyleteket bonyolít, melyek nem átláthatóak a nemzetközi összefonódások miatt és csak pénzügyileg bonyolítják Magyarországon keresztül, az árumozgás nem nyomon követhető és nem ellenőrizhető.
    9. Rendszeresen ismétlődő átutalások természetes személy fizetési számlájáról (számláiról) off-shore területekre.
    10. Átutalások „OSA” számlákra vagy számlákról.
12. Az együttműködés hiányából, elégtelenségéből eredő szokatlanság
    1. Olyan gazdasági társaság, mely vonakodik attól, hogy teljeskörű információkat nyújtson gazdasági társaság üzleti céljáról, előző banki kapcsolatairól, tisztségviselőiről, igazgatóiról vagy tevékenysége végzésének helyéről.
    2. Ügyfél, aki nem működik együtt azzal, hogy az ügyfél-átvilágítás során előírt adatok és dokumentumok tőle beszerzésre kerüljenek.
    3. Az ügyfél nem működik közre a pénzeszköz forrására vonatkozó információ megadásában vagy kétséges tartalmú nyilatkozatot tesz.
    4. A lehetséges kölcsönt igénylő ügyfél vonakodik attól, vagy megtagadja azt, hogy meghatározza a kölcsön célját vagy a visszafizetés forrását, vagy kérdéses célt és/vagy forrást jelöl meg.
    5. Ügyfél, aki minimális, esetleg valótlannak tűnő információkat nyújt, vagy olyan információkat nyújt, amelyeket a bank nem tud könnyen ellenőrizni.
    6. A lehetséges ügyfél vonakodik vagy megtagadja referenciák szolgáltatását, vagy a referenciákat nem lehet ellenőrizni, illetve nem lehet velük kapcsolatba lépni.
    7. Olyan személy, aki felhívás ellenére nem tünteti fel múltbeli vagy jelenlegi munkaviszonyát a kölcsönkérelmen.
13. Szokatlan ügyletek életbiztosítással összefüggésben
    1. Akár természetes személy, akár jogi személy esetében rendkívüli be- vagy kifizetések rövid időn belül történő jelentős megemelkedése.
    2. Ügyfél profiljába nem illeszkedő, jelentős összegű készpénzbefizetés befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén.
    3. Rendszeres ügyletkötés közvetlenül az ügyfél-átvilágítási értékhatár alatt.
    4. Olyan gazdasági társaság, amely vonakodik attól, hogy teljeskörű információkat nyújtson gazdasági társaság üzleti céljáról, előző banki kapcsolatairól, vezető tisztségviselőiről vagy tevékenysége végzésének helyéről.
    5. Az ügyfél, aki minimális, esetleg valótlannak tűnő információkat nyújt, vagy olyan információkat nyújt, amelyeket a biztosító csak nehézségek árán tud ellenőrizni.
    6. Az ügyfél pénzt kíván befizetni, és ragaszkodik hozzá, hogy az előírt nyilvántartási vagy jelentési űrlapokat ne töltsék ki.
    7. Amennyiben akár természetes személy, akár jogi személy esetében az ügyfelet a biztosítási szerződések lejárati idő előtti visszavásárlása esetén nem érdeklik a költségek.
    8. Olyan ügyfelekkel kötött biztosítási szerződések, akik állandó lakhelye nem az üzletkötés országában van és nem fűzi az adott országhoz racionális gazdasági kapcsolat.
    9. Nem beazonosított kedvezményezett, vagy a kedvezményezett kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rezidens.
    10. Összegek gyakori és nem kézenfekvő átvezetése új szerződésekre, más számlákra, más kedvezményezettek részére.
    11. Röviddel a szerződés megkötése után a kedvezményezett személyét megváltoztatják, és az eset körülményei nem szolgáltatnak okszerű magyarázatot a változtatásra.
    12. Az ügyfél olyan biztosítási szerződést köt, melynek fizetése láthatóan meghaladja vagyoni helyzetét, vagy az igényein kívül esik.
14. Szokatlanság pénzváltási tevékenységgel összefüggésben
    1. Az ügyfél szokatlanul nagy összegű készpénzt birtokol, és a készpénz mennyisége nem egyeztethető össze az ügyfél megjelenésével, viselkedésével.
    2. Rendszeres, nagy összegű pénzváltás.
    3. Ügyfél nem működik közre a pénzeszköz forrására vonatkozó információ megadásában vagy kétséges tartalmú nyilatkozatot tesz.
    4. Ügyfelek, akik együtt érkeznek, és egy időben nagy összegű váltást hajtanak végre.
    5. Egymást követő ügyletek közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt.
    6. Ritkán használt valutanemek nagy összegű, vagy rendszeres váltása.
    7. Ügyfél, aki vonakodik az ügyfél-átvilágításnak alávetni magát.
    8. Az ügyfél szándékosan a belső kockázatértékeléshez kapcsolódó tranzakciós limitek alatt hajt végre ügyleteket, hogy ezzel enyhébb megítélés alá essen és kevésbé szigorú ügyfél átvilágítási intézkedéseket kelljen vele szemben végrehajtani.
    9. Kis címletű valuta váltása nagyobb címletre, vagy eladása, esetleg más valutanem egyidejű vásárlása.
15. Szokatlanság széfszolgáltatás igénybevételével összefüggésben
    1. Egy vagy több ügyfél gyakran látogatja a széfet.
    2. Az ügyfél nagy összegű készpénz felvételét követően keresi fel a széfet.
    3. Egy ügyfél egyszerre több széfet is bérel.
    4. Olyan ügyfél nyit széfet, aki nem az adott térségben lakik vagy dolgozik.
    5. A széf felett rendelkezőknek nincs nyilvánvaló üzleti vagy személyes kapcsolatuk egymással.
16. Szokatlanság zálogtevékenységgel összefüggésben
    1. Ügyfelek, akik záloghiteleiket hirtelen visszafizetik.
    2. Ügyfelek, akik rendszeresen nagymennyiségű zálogtárgyat helyeznek zálogba, amelyek összességében kisebb értéket képviselnek, de együttesen nagyobb értékűek és jellemzően nem váltják ki azokat.
    3. Ügyfelek, akik megjelenése azt a gyanút kelti, hogy a zálogba adott tárgy nem az ő tulajdonukat képezi.
    4. Az ügyfél ruházata vagy viselkedése nem illeszkedik a zálogba adott tárgy minőségéhez, értékéhez.
    5. Az ügyfél az azonosítás hallatán eláll az ügylettől.
    6. Az ügyfél letéti igazolásokat vásárol, és azokat a kölcsön biztosítékául használja.
    7. Más személy ésszerű magyarázat nélkül próbálja kiváltani a jelentős értékű zálogtárgyat.
17. „Hiányzó kereskedő” típusú ÁFA csalás gyanújának lehetséges indikátorai
    1. Ügyféllel kapcsolatban
       1. A gazdasági társaság racionális ok nélkül számos bel- és külföldi pénzügyi szolgáltatónál tart fenn több számlát.
       2. A cégjegyzésre, a cég képviseletére jogosult személy hiányos ismeretekkel rendelkezik az általa képviselt gazdasági társaság tevékenységéről (pl. nincs információja a lehetséges üzleti partnerekről, a várható árbevételről, nyereségről, az alkalmazottak számáról.)
       3. A cégjegyzésre, a cég képviseletére jogosult személy hiányos ismeretekkel rendelkezik azokról a termékekről és piacukról, amelyekkel, illetőleg ahol állítása szerint kereskedik, a számlanyitás során feltett kérdésekre önállóan nem tud válaszolni.
       4. A „hiányzó kereskedő” típusú ÁFA-csalások előfordulása elsősorban a következő árutípusok kereskedelméhez, valamint tevékenységi körökhöz kapcsolódik:
          1. nagykereskedelem,
          2. valamennyi értékes, egyedileg nem azonosítható, nem romlandó, nagy tételben szállítható áruféleség,
          3. az élelmiszer, a cukor, az édesség nagykereskedelem,
          4. az élőállat- és a hús-, húskészítmény nagykereskedelme,
          5. az elektronikai és egyéb háztartási cikk-, a számítógép, szoftver-, elektronikus, híradástechnikai berendezés és alkatrészei nagykereskedelme,
          6. munkaerő-piaci szolgáltatás (munkaerő kölcsönzés),
          7. hirdetési, reklám tevékenység, filmgyártás, forgalmazás,
          8. fordított ÁFA hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági termékek kereskedelme,
          9. acél-, és egyéb fém termékek kereskedelme.
       5. A gazdasági társaság fizetési számlájának forgalma nem egyeztethető össze tevékenysége természetével.
       6. A gazdasági társaság külföldi állampolgárságú és állandó lakóhelyű ügyvezetőjének nincs belföldi bejelentett lakcíme, csak kézbesítési megbízottra vonatkozó adatok bejelentésére került sor, a kézbesítési megbízott több gazdasági társaság esetében is ellátja ezt a feladatot.
       7. A vezető tisztségviselő és/vagy a fizetési számla felett rendelkezésre jogosult lakó-, tartózkodási helye, illetve a tevékenység végzésének helye, valamint a fizetési számla nyitásának és a tranzakciók végrehajtásának helye a vállalkozás székhelyétől eltérő régióban található.
       8. A gazdasági társaság székhelye székhelyszolgáltatást nyújtó vállalkozás címén található.
       9. Ugyanazon személy egyszerre, vagy összességében több jogi személy nevében nyit fizetési számlát. (A céghálózatok kialakításánál jellemző a több cég egyidejű alapítása és ezzel együtt járhat az egyszerre történő számlanyitás).
       10. Az adott gazdasági társaság, és/vagy a gazdasági társaság tagjához, vezető tisztségviselőjéhez, tényleges tulajdonosához köthető további gazdasági társaságok szerepelnek a NAV honlapján található „Adóhiányosok, hátralékosok, végrehajtás alattiak", valamint a „Felfüggesztett adószámok” vagy „Szankciós jelleggel törölt adószámok" menüpontok alatt szereplő adatbázisokban és rendszeres, jelentős összegű ügyleteket hajtanak végre a fizetési számlájukkal összefüggésben (a cégláncolatos ÁFA csalásokkal általában együtt járnak a „hiányzó" kereskedők, amelyek elérhetetlenné válnak az adóhatóság számára, illetve az olyan adózók, amelyeknél adóhiány kerül megállapításra és végrehajtási eljárás alá is kerülhetnek, így nagy valószínűséggel megjelennek az említett adatbázisokban).
    2. Ügylettel kapcsolatban
       1. Betételhelyezés a számlán, majd az összeg azonnali átutalása más számlákra.
       2. A kereskedelmi tevékenység mértékével összhangban nem lévő nagyságú forgalmi adó visszatérítések.
       3. Folyamatosan nagy összegű készpénz-felvétek.
       4. Az ügyletek számának, illetőleg összértékének hirtelen növekedése.
       5. A kereskedelmi tevékenységnek és ezzel összefüggésben végzett ügyletek a gazdasági társaság addigi profiljába nem illő változása.
       6. Az üzleti tevékenységi terület gyakori változtatása a számlaforgalmi adatok módosulása alapján (a fizetési számla forgalmi adatai alapján megállapítható, hogy eddig pl. élelmiszeripari kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaságokkal állt kapcsolatban, hirtelen azonban számítástechnikai eszközök kereskedelmével foglalkozó gazdasági társaságok lettek az üzletfelei).
       7. Az átutalást aznap, vagy a következő banki napon készpénzfelvétel követi.
       8. A készpénzt felvevő személyt egy, vagy több személy kíséri, vagy a bankfiók előtt várja.
       9. A készpénzt felvevő személy nem ismeri az ügyleti megbízások célját, hátterét.
       10. A készpénzt felvevő személy már a jóváírás megtörténte előtt érdeklődik a bankfiókban az átutalás teljesüléséről.
       11. Láncátutalások:
           1. Az átutalási lánc elején valós gazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaság áll (honlap, valós székhely, telephelyek, üzleti partnerek),
           2. Több gazdasági társaság közbeiktatásával, akár több fizetési számlán párhuzamosan átutalásokat hajtanak végre,
           3. A láncban szereplő gazdasági társaságok fizetési számláin a jóváírások és terhelések általában napon belül, vagy egy-két napon belül, azonos vagy hasonló összegekben történnek,
           4. Ugyanazon gazdasági társaságtól érkezik a jóváírás, ugyanazon gazdasági társaság felé történik a terhelés,
           5. Az átutalási lánc utolsó belföldi tagjaként szereplő gazdasági társaság(ok) fizetési számlájáról az összegeket átutalják külföldre vagy készpénzben felveszik,
           6. Az átutalási lánc utolsó tagjaként szereplő gazdasági társaság(ok) folyamatos cseréje, akár havonta, negyedévente, a lánc további tagjai változatlanok.
       12. Szokásos gazdasági tevékenységre utaló átutalások nincsenek (pl. bérfizetés, közüzemi számlák).
       13. Valós gazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaság fizetési számlájára:
           1. Készpénzben, külföldi székhelyű gazdasági társaság nevében fizetnek be jelentős összegeket,
           2. Belföldi székhelyű hitelintézetnél vezetett fizetési számláról külföldi székhelyű gazdasági társaság nevében, magyar állampolgárok által végrehajtott tranzakciók során érkeznek jelentős összegű jóváírások,
           3. Külföldről, külföldi székhelyű gazdasági társaságtól érkezik az átutalás, amelynek magyar állampolgárok a tagjai, cégjegyzésre jogosultjai.
       14. Belföldi székhelyű hitelintézetnél külföldi székhelyű gazdasági társaság részére vezetett fizetési számlára végrehajtott készpénzbefizetések, majd belföldi székhelyű gazdasági társaságok fizetési számláira történő átutalások.

A felfüggesztett, törölt adószámú és kényszertörölt partnerekkel jelentős pénzforgalmat bonyolító ügyfelek. 

11. melléklet – Segédlet a belső kockázatértékeléshez

KIZÁRÓLAG BELSŐ HASZNÁLATRA!

A Mintadokumentum e Segédlet részét képezi e mellékletként és azt következő linken érheti el a Szolgáltató: https://www.mnb.hu/felugyelet/szabalyozas/penzmosas-ellen/szabalyzatok-segedletek/segedlet-a-belso-szabalyzat-elkeszitesehez

12. melléklet – Felelős vezető

KIZÁRÓLAG BELSŐ HASZNÁLATRA!

Szolgáltató a következő felelős vezető(ke)t jelöli ki: Kammerer Gábor ügyvezető [A név, telefon és email cím kötelező, minden egyéb opcionális]:

Pmt. szerint: 

13. melléklet – Útmutató az összetett tulajdonosi szerkezetek feltérképezéséhez és gyakorlati útmutató az összetett tulajdonosi szerkezetek esetén a tényleges tulajdonos megállapításához.

KIZÁRÓLAG BELSŐ HASZNÁLATRA!

Az útmutató célja, hogy segítse a szolgáltatókat a 2017. évi LIII. tv (Pmt) szerinti, az ügyfél tényleges tulajdonosával kapcsolatos kötelezettségük végrehajtásában.

A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató köteles az ügyfél-átvilágítási kötelezettség keretében az ügyfelek tényleges tulajdonosi struktúrájának feltérképezésére és ellenőrzésére. Elengedhetetlen annak ismerete, hogy ki(k) a tényleges tulajdonos(ok), annak érdekében, hogy a szolgáltató megfelelő döntést hozhasson az ügyfelével kapcsolatos pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat szintjéről. Sok esetben még a törvényes célokra felhasznált komplex tulajdonosi struktúrák esetén is nehéz lehet megállapítani és ellenőrizni az ügyfelek tulajdonosi hátterét. Egyes bűnözői csoportok szándékosan megpróbálják elrejteni a vállalkozásuk és vagyonuk valódi tulajdonosait és irányítóit, mivel egyre összetettebb hálózatokat építenek a tényleges tulajdonos eltitkolása céljából. 

A szolgáltatónak a tényleges tulajdonos azonosítása során a Pmt. tényleges tulajdonosra vonatkozó definíciója valamennyi pontjának való megfelelést vizsgálnia szükséges. Nem elegendő a tulajdoni hányad, vagy a szavazati jog mértéke alapján történő azonosítás. A komplex tulajdonosi struktúrák esetében különösen indokolt a tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorló azonosítása. Ez az útmutató elsősorban a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelekre vonatkozik. Az útmutató tájékoztatást ad arról, hogy miként határozható meg a tényleges tulajdonos az összetett tulajdonosi struktúrákban.

Fontos megemlíteni, hogy az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében az ügyfélkapcsolat létesítése során nincs szükség a tulajdonosi háttér részletes átvilágítására. Azonban az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás kizárólag olyan ügyfelek esetén alkalmazható, amelyek átláthatóak, nyilvánosan bejegyeztek vagy maguk is felügyelet alatt állnak, továbbá ahol a pénzmosás kockázata a szolgáltatók által készített kockázatértékelések alapján alacsony. 

A tényleges tulajdonosok megállapítása az egyszerű, könnyen átlátható tulajdonosi struktúrák esetében rendszerint nem okoz gondot a szolgáltatóknak. Egészen más a helyzet a nehezen átlátható, többszintű összetett struktúrák esetében. 

Az útmutatóban bemutatott példák a teljesség igénye nélkül segítséget nyújtanak a törvény szerinti kötelezettségek teljesítésében. Az útmutató csak tájékoztató jellegű, és nem szolgálhat a törvényi előírások megfelelésének alátámasztásaként. Nem minősül továbbá felügyeleti jogi álláspontnak.

ki a tényleges tulajdonos?

 A tényleges tulajdonos definíciója a Pmt. 3.§ 38. pontja alapján a következő: 

a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,

c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,

e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében

ea) a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

eb) a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá

ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá

f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;

A szolgáltatók kötelezettsége, hogy azonosítsák és ellenőrizzék a tényleges tulajdonos(oka)t, aki(k) minden esetben kizárólag természetes személy(ek) lehet(nek), azaz tényleges tulajdonos nem lehet jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. 

A tényleges tulajdonos személyének megállapítása 

A tényleges tulajdonos személyének megállapításánál az alábbi három elemet kell figyelembe venni:

• Ki az a természetes személy, aki közvetlenül vagy közvetett módon a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25%-ával rendelkezik vagy nem a szabályozott piacon jegyzett társaság esetén ki az, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol?
• Ki az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfélben meghatározó befolyással rendelkezik?
• Ki az a természetes személy, akinek a megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett? 

A tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki megfelel bármelyik fenti elemnek, vagy a három elem bármely kombinációjának.

Vannak olyan természetes személyek, akik tényleges irányítást gyakorolnak az ügyfél felett, de nem rendelkeznek tulajdoni hányaddal, és nem végeznek a nevükben tranzakciókat. Ezen személyek is tényleges tulajdonosoknak minősülnek. A tényleges irányítás, a tulajdonjog és az a személy, akinek a nevében tranzakciót végeznek, nem zárja ki egymást. Különösképpen igaz ez arra az esetre, amikor az offshore gazdasági társaság külföldi tulajdonosa jelenik meg tényleges tulajdonosként, de a tényleges irányítást és ellenőrzést a számlán rendelkezési jogosultsággal rendelkező vagy a meghatalmazott személy gyakorolja.

Az üzleti kapcsolat létesítéséhez meg kell határozni és ellenőrizni kell a tényleges tulajdonost. Meg kell állapítani és minden rétegben meg kell érteni az ügyfél tulajdonosi struktúráját. A tényleges tulajdonos nem feltétlenül egy személy, több tényleges tulajdonosa is lehet egy jogi személynek. Ha indokolatlanul bonyolult a tulajdonosi struktúra, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy a struktúrát a tényleges tulajdonos elrejtésére használják.

Sok esetben az ügyfél gyorsan és könnyen tud információt szolgáltatni a tulajdonosi struktúrájáról. Más esetekben előfordulhat, hogy további információ beszerzésére van szüksége, amely adott esetben több időt igényelhet. A szolgáltatók bármikor dönthetnek úgy, hogy megállnak az üzleti kapcsolat létesítésére irányuló folyamatban, ha úgy látják, az információ beszerzése lehetetlen. Ha azonban a tényleges tulajdonos azonosítása és ellenőrzése nem történt meg, akkor a teljes körű ügyfél-átvilágítás nem fejeződött be, a szolgáltató nem létesíthet üzleti kapcsolatot, illetve az ügyfél nem végezhet ügyleti megbízást. (Pmt. 13.§ (8))

Miután a szolgáltató azonosította a tényleges tulajdonos(oka)t, köteles a személyazonosság(uk)ra vonatkozó adat ellenőrzésére (Pmt. 9.§ (4)).

Tulajdonjog

Bizonyos ügyfelek esetén előfordulhat, hogy a tulajdonosok nagy száma miatt egyikük szavazati vagy tulajdoni hányada sem éri el a 25%-ot. Ebben az esetben azt kell nézni, hogy melyikük rendelkezik meghatározó befolyással a jogi személyben. 

Meghatározó befolyás

A Ptk. 8:2 § (2) bekezdése alapján a befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy

b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

A jogi személy ügyfelek vezetési és vállalatirányítási struktúrájának megismerését követően lehet eldönteni, hogy ki rendelkezik meghatározó befolyással.

Az a személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak

Tényleges tulajdonos az a személy is, akinek nevében valamely ügyletet végrehajtanak. Ez lehet pl. a szolgáltató ügyfelének az ügyfele.

Példa erre, amikor a szolgáltató tudja, hogy valaki (A személy) alkalmanként egy másik személy (B személy) ügyletét végzi, akkor az A személyt és a B személyt is azonosítani és ellenőrizni kell minden más tényleges tulajdonossal együtt. Ez az eset legtöbbször stróman személyek felhasználása során merül fel. 

Nem szabad összetéveszteni azt a személyt, akinek a megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak azzal a személlyel, akinek a nevében eljárnak. Ez utóbbi nem tartozik a tényleges tulajdonosok körébe, hanem az ügyfél-átvilágítás részeként, mint meghatalmazót kell azonosítani.  

Amennyiben nem találunk olyan személyt, amely meghatározó befolyással rendelkezik a társaságban, úgy a társaság vezető tisztségviselőjét kell tényleges tulajdonosnak tekinteni. 

Kockázatérzékenységi megközelítés

A törvény lehetővé teszi a kockázatérzékenységi megközelítés alkalmazását az ügyfelek tényleges tulajdonosainak megállapítása módjára vonatkozóan. Annak eldöntése, hogy milyen lépéseket kell tenni a tényleges tulajdonos megállapítása és azonosítása érdekében, az az adott ügyfél kockázati szintjétől függhet. Az ügyfelek kockázati besorolásának és a tényleges tulajdonosok megállapítása módszerének a szolgáltató belső kockázatértékelésén kell alapulnia. 

A kockázatérzékenységi megközelítés lehetővé teszi, hogy a szolgáltató mellőzze az ügyfélnyilatkoztatást, és a tényleges tulajdonosi adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzítse, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult (Pmt. 9.§ (5)).

A tényleges tulajdonos azonosítása során olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek biztosítják az ügyfelekkel kapcsolatos következetes döntéseket. A folyamatnak összhangban kell lennie a belső kockázatértékeléssel. Ha az ügyfél magas kockázatú, akkor a pénzmosás-és a terrorizmus-finanszírozás megelőzési belső kontrollokat magasabb szintre kell emelni.

A tényleges tulajdonosok elfedésére kialakított módszerek

A bűnözők számos megoldást alkalmaznak a vagyon és az ügyletek mögött álló tényleges tulajdonosok elfedésére: 

• Összetett tulajdonosi és irányítási struktúrákat;
• Fantom-, alvó- és fedőcégeket;
• Bizalmi vagyonkezelési szolgáltatás igénybevételét, amelyek lehetővé teszik a vagyon jogi és tényleges tulajdonosának szétválasztását;
• Bemutatóra szóló részvényeket és részvényeseket;
• Jogi személy igazgatókat (amelyik országban ez lehetséges);
• Kijelölt ügyvezetőket („nominee director”) és részvényesi meghatalmazottakat („nominee shareholder”).
• Strómanokat;
• Offshore gazdasági társaságokat;

Összetett tulajdonosi és irányítási szerkezetek létrehozása

A tényleges tulajdonos elfedésének egyik legismertebb módszere az összetett tulajdonosi lánc kialakítása különböző jogi személyek bevonásával annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos és a vagyon közötti távolság növekedjen, így a tényleges tulajdonosok azonosítása és verifikálása nehezebbé váljon. A több országban bejegyzett jogi személyek nagy számban – közbülső tulajdonosként – történő megjelenése, a különböző társasági formák, a több banknál vezetett bankszámla, továbbá a kinevezett ügyvezetők használata nagymértékben zavarhatja és/vagy megakadályozhatja a tényleges tulajdonosok azonosítását, így a felderítést és a nyomozást.

A különböző joghatóságokon belül és azok között kevés korlátozás van a tulajdonjogi láncok létrehozása kapcsán. A jogi személyeknek lehetőségük van arra, hogy bármely országban alapított társaság részvényeit birtokolják, miközben több ország azt is megengedi, hogy jogi személyek legyenek ügyvezetők. A fantom- és fedőcégek kiemelkedő szerepet töltenek be a legtöbb összetett struktúrában, míg a bizalmi vagyonkezelők és egyéb jogi entitások részvétele kevésbé jellemző. 

Az összetett tulajdonosi szerkezet legitimitása ellenére ezek a szerkezetek könnyen felhasználhatók a tényleges tulajdonos elfedésére, az adózási kötelezettségek elkerülésére, a vagyon elrejtésére és a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosására. Összetett szerkezeteket használnak csalárd befektetési rendszerekhez, hamis számlázáshoz és egyéb csalásokhoz. 

A külföldi számlavezetés a nemzetközi piacon folytatott üzleti tevékenység fontos és legitim eleme; ugyanakkor a szolgáltatók számára gyakran nehezebb a külföldi vállalati ügyfelek átvilágítása. Ezen túlmenően a vagyon és a cégalapítás elkülönítése akadályozhatja a vállalat üzleti céljának, tulajdonosi és kontrollstruktúrájának, az ügyletek céljának, és különösen a társaság tényleges tulajdonosának megállapítását. 

Fantom-, alvó- és fedőcégek

A fantomcégeket nehéz kiszűrni, mivel az alapításuk nem különbözik az egyéb célokra létrehozott társaságoktól, azonban ráutaló jelek lehetnek például a következők: 

• postafiók kizárólagos használata;
• székhelyük székhely-szolgáltatási tevékenységet végző társaság, szervezet címére került bejegyzésre;
• alkalmazottak hiánya;
• az adók és/vagy szociális járulékok, valamint munkabér fizetésének hiánya;
• a vezető tisztségviselők és/vagy tulajdonosok külföldi állampolgárok

Ezen túlmenően számos fantomcég nem rendelkezik fizikai jelenléttel, ezen társaságok többnyire székhelyszolgáltatót alkalmaznak, és a társaság irányításában korlátozott szereppel bíró névleges ügyvezetők szolgáltatását veszik igénybe. A fantomcégek nem végeznek tényleges gazdasági tevékenységet.

Az alvócégek ezzel szemben már évek óta törvényes módon, ténylegesen működnek, majd eladásuk után az új tulajdonos ezt az előzményt használja fel az üzleti kapcsolatokban vagy hiteligényléskor; egyes alvócégek már kialakították a pénzügyi intézményekkel az ügyfélkapcsolatukat, megkönnyítve ezzel a hazai és nemzetközi pénzügyi rendszerhez való hozzáférést. Amikor az alvócéget értékesítik, a korábbi tulajdonosok átruházzák tulajdonjogukat a vevőre, és az ügyvezetők benyújtják lemondásukat. Időnként a korábbi ügyvezetők a továbbiakban névleges ügyvezetőkként működnek közre. 

A fedőcég egy működő társaság, vagyonnal, bevételekkel, költségekkel. A legitim vállalkozás működéséhez kapcsolódó minden jellemzővel rendelkezik. Bármely működő társaság lehet fedőcég, de a szolgáltatóiparban a legelterjedtebbek (például étterem, éjszakai klub vagy szalon), mivel ez az ágazat erősen készpénzalapú. A fedőcégeket olyan módon használják, hogy az illegális és a legális bevételeket összekeverik. Az így keveredett pénzeket befizetik a társaság bankszámlájára, majd a tényleges tulajdonos rendelkezhet vele. A fedőcégeket használó bűnözők alkalmanként társasági adót fizetnek az illegális jövedelem után is, tovább növelve a jogszerűség látszatát. Az „ügyfelük” gyakran a társaság tulajdonosa vagy közeli munkatársa. A társaság nyilvántartásai alapján így az átutalás az ügyfelüktől ered, elrejtve, hogy valójában a saját tényleges tulajdonosától származik. 

Bizalmi vagyonkezelő szolgáltatások 

Bizalmi vagyonkezelés esetében a vagyon jogi és tényleges tulajdonosa elválik. Ez kihívás elé állítja a hatóságokat és a szolgáltatókat a tényleges tulajdonos meghatározásakor, ugyanakkor a bűnözők részére is kockázatot jelent. A bizalmi vagyonkezelők esetében követelmény, hogy a vagyon jogi tulajdonjogáról és az ellenőrzéséről lemondjanak a bizalmi vagyonkezelő javára, aki a vagyont kezeli. Amikor a bizalmi vagyonkezelő egy többszintű tulajdonosi struktúra része, a bizalmi vagyonkezelő jelenik meg az adott társaság részvénykönyvében a tényleges tulajdonos helyett, ezzel elfedve a vagyon valódi tényleges tulajdonosát. 

Bemutatóra szóló részvények

A bemutatóra szóló részvények tanúsítvány formájában léteznek, és jogszerűen az a személy a tulajdonosa, akinek a birtokában vannak. A bemutatóra szóló részvények tulajdonjoga anonim módon, kizárólag fizikai úton cserélhető a felek között, mivel a tulajdonjog átruházást nem kell dokumentálni vagy jelenteni. Ennek következtében gyakorlatilag lehetetlen megállapítani, hogy ki a bemutatóra szóló részvényt kibocsátó társaság tényleges tulajdonosa. Több ország, köztük Magyarország is tiltja a bemutatóra szóló részvények kibocsátását, azonban számos, főleg adóparadicsom ország továbbra is lehetővé teszi azt.  

Kijelölt ügyvezetők („nominee director”) és részvényesi meghatalmazottak („nominee shareholder”)

A kijelölt ügyvezető a társaság igazgatótanácsába kijelölt ügyvezető, ahol az őt kinevező személy érdekeit képviseli. Jogilag a kijelölt személyek a felelősek a társaság működéséért, és elfogadják a cégvezetéshez vagy tulajdonjoghoz kapcsolódó jogi kötelezettségeket azon országban, ahol a társaságot bejegyezték. Országonként eltérő szabályozás alapján, különféle szolgáltató nyújthat ilyen szolgáltatást, többek között ügyvédek, könyvelők, székhelyszolgáltatók. A részvényesi meghatalmazott egy másik személy részvényeinek bejegyzett tulajdonosa.

Strómanok

Az ún. stróman személyek felhasználásával történő cégalapítás, számlanyitás, valamint a fizetési számla tekintetében az ügyleti megbízások végrehajtása különösen jelentős kockázatnak minősül. Felhasználásuk lehetővé teszi a bűncselekmény valódi elkövetőjének, szereplőinek háttérben maradását és többek között megnehezíti a tényleges tulajdonosok beazonosítását. Általában a cég adatairól, tevékenységéről, üzletfeleiről semmilyen információval nem rendelkezik, már akár a megjelenése alapján sem tűnik cégvezetésre alkalmas személynek. A stróman azonosítása azonban nem minden esetben egyszerű. Ezzel együtt ez az egyik leggyakoribb és legegyszerűbb módszer a tényleges tulajdonos elrejtésére.

A stróman személyeket a legegyszerűbb gazdasági társasági formáktól a legbonyolultabb struktúrákig felhasználják. A stróman cégjegyzésre jogosult személyként, jogi tulajdonosként és tényleges tulajdonosként is megjelenhet. 

Stróman személy által vezetett és tulajdonolt szervezetek esetében különös fontossággal bír a tényleges tulajdonos fogalom a) pontjának azon kitétele, amely szerint szintén tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol. Erre lehet példa az az eset, amikor a természetes személy önmagát nem azonosítja, de a stróman személy helyett nyilatkozik vagy folyamatos instrukciókat ad. Az ilyen esetekben az észlelés elsődlegesen ügyintézői szinten lehetséges.  

Offshore gazdasági társaságok

A tényleges tulajdonosi nyilatkozat tartalma offshore társaságok esetében különösen nehezen ellenőrizhető. A szolgáltatók által végzendő ügyfél-átvilágítási intézkedések, monitoring tevékenység nehezen végezhetők el offshore társaságokkal kapcsolatban, mivel a nyilvánosan hozzáférhető információk korlátozottak, a fizetési számla felett rendelkezési jogosultsággal bíró személyekkel pedig sok esetben bizonytalan a számlanyitást követően a kapcsolatfelvétel. 

A tényleges tulajdonos azonosítása szempontjából kulcsfontosságú lehet az operatív irányítást végző személy kiléte és az operatív irányítás végzésének helye. Ennek megfelelően –a stróman személyeknél leírtakhoz hasonlóan – a tényleges tulajdonosi fogalom a) pontja alapján tényleges tulajdonosnak fog minősülni az a természetes személy is, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a társaság felett. 

Tekintettel arra, hogy az offshore gazdasági társaság felhasználásának lényegi eleme a tényleges tulajdonos elfedése, a tényleges tulajdonos azonosítására irányuló eljárás nem merülhet ki a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad vizsgálatában. 

Eszközök a tényleges tulajdonosok elfedésének felismerésére

IP-címek ellenőrzése

Az ügyfelek Internet Protocol (IP) címeinek alapos elemzése azonosítani tudja azokat az eseteket, amikor a cég fölötti ellenőrzést egy ismeretlen harmadik fél gyakorolja, illetve a cég fölötti ellenőrzés az egyik személyről a másikra ugrik, továbbá a belföldi bankszámla ellenőrzését külföldön gyakorolják, vagy ha egy személy megpróbálja elrejteni az IP-címét egy virtuális magánhálózat (VPN) használatával. Ezenkívül a szolgáltató által összegyűjtött IP-címek elemzése segíthet felismerni a közös jellemzőket, amikor egyetlen IP-cím felelős több fiók, ügyfél és tényleges tulajdonos tranzakciós ügyleteiért. A több fiókhoz kapcsolódó IP-cím jelezheti kijelölt ügyvezető, közvetítő vagy pénzmosó jelenlétét, ezért ezek a számlák szoros megfigyelésre szorulnak.

Online térképek használata

Online térképek és utcaképek (például Google és más keresőmotorok) könnyen hozzáférhetők a világ jelentős részére vonatkozóan. Az ügyfél által megadott cím helyének elemzésével, valamint az adott cím fizikai megjelenítésével (ahol ezek a képek rendelkezésre állnak) gyakran fel lehet ismerni a fantomcégekre, vagy a vállalkozás valós tevékenységének elrejtésére utaló jeleket. Ezek a jelek lehetnek: 

• a helyszín összeegyeztethetetlen az ügyfél pénzügyi profiljával;
• a helyszín összeegyeztethetetlen a vállalat üzleti profiljával;
• a cím fizikai megjelenése nem áll összhangban a vállalat méretével és természetével;
• a cím postafiók.

Sajtóhírek

A sajtóhírek hasznos eszközök a lehetséges korrupció, a nagyértékű szerződések azonosítására. Az utóbbi években az oknyomozó újságírók globális konzorciumai vizsgálatokat folytattak a korrupció, az adóelkerülés és a pénzmosás területén. Az elhíresült Panama-papírok rávilágítottak arra, hogy a média erejével több, korábban sikeresen eltitkolt ügy is nyilvánosságra kerülhet.

A tényleges tulajdonos elfedése érdekében tett erőfeszítések azonosítására szolgáló technikák

A jogi személyek tényleges tulajdonosainak megállapítása

A jogi személyek tényleges tulajdonosainak megállapítása jelentős kihívást jelenthet abban az esetben, ha több tulajdonos is szerepel a tulajdonosi szerkezetben. Különösen nehéz ez a bizalmi vagyonkezelők esetében. A tényleges tulajdonosok megállapításához az alábbi kérdések segíthetnek:

• Ki az alapító és mi a pénzeszközök valódi forrása?
• Kik a valódi kedvezményezettek, vagyis akik érdekében a vagyont kezelik?
• Milyen a bizalmi vagyonkezelő irányítási rendszere, és kik azok a "természetes személyek, akik tényleges ellenőrzést gyakorolnak"?

A felsővezetők megállapítása

Míg egy társaság esetében a jogi tulajdonosi hányada vagy a szavazati jogok mértéke a tényleges tulajdonos vonatkozásában nem feltétlenül meghatározható, az irányítási struktúrát általában könnyebb megérteni. A társaság igazgatóinak és felsővezetésének vizsgálatával lehetségessé válhat annak megállapítása, hogy a végső tényleges tulajdonos a vezető testület egyik tagja. Vagy fordítva, az ellenőrzést gyakorló személyek aktivitásának és pénzügyi tevékenységének elemzésével megállapítható, hogy egy harmadik fél kívülről gyakorol irányítást a társaság felett.

A számla felett rendelkező személyek vagy az ügyleti megbízást adó személyek megállapítása

Noha nehezebb észlelni, a számlák feletti meghatalmazottak gyakran rendelkeznek hatáskörrel a társaság pénzügyei feletti ellenőrzésre. Miközben a nagyobb vállalatok legálisan foglalkoztatnak ilyen magánszemélyeket, azok, akiknek nincs nyilvánvaló kapcsolatuk az adott társasággal, vagy akik a társasághoz nem kapcsolódó területen dolgoznak, lehetnek annak tényleges tulajdonosai.

Meglévő telefonszámokhoz és címekhez kapcsolódó nyilvántartások keresése

Számos szakmai közvetítő, különösen székhelyszolgáltató nyújt vállalatvezetési és vállalatirányítási szolgáltatást ügyfeleinek. Ennek a tevékenységnek központi eleme a postafiók szolgáltatás nyújtása. Ennek eredményeképpen számos fantomcég, különösen azok, melyek külföldi tényleges tulajdonossal rendelkeznek, ugyanazon a címen és telefonszámon kerülnek regisztrálásra. A gyakran használt címek és telefonszámok azonosításával beazonosíthatók azok a társaságok, amelyek ilyen szolgáltatást vesznek igénybe. 

A magas kockázatú ügyfelekkel való személyes találkozás

A fokozott internetes kommunikáció és az ügyfelek személyes interakcióinak csökkenése tovább növelték a tényleges tulajdonosok és az ellenőrzést gyakorló személyek megállapításával kapcsolatos kihívásokat. Megoldást jelenthet a magas kockázatú ügyfelekkel történő személyes kapcsolat kialakítása, beleértve az elektronikus hírközlő eszközök használatát is. Az ügyféllel való közvetlen találkozás lehetővé teszi a pénzügyi intézmény számára a személyazonosságuk ellenőrzését, és a társaság vagy az érintett vagyon fölött gyakorolt ellenőrzés szintjét.

A határokon átnyúló ügyleti megbízások elemzése

A pénzintézetek közvetlen és akadálymentes hozzáféréssel rendelkeznek a határokon átnyúló ügyleti megbízási információkhoz, és ezért ideális helyzetben vannak a szokatlan tranzakciók globális mértékének azonosításához.

Gyakorlati példák összetett tulajdonosi szerkezetekre

A továbbiakban az útmutató példákkal segíti a szolgáltatókat arra vonatkozóan, hogy az egyes összetett tulajdonosi struktúrák esetében miként kell megállapítani a tényleges tulajdonos személyét. A jelen útmutató csak a jogi tulajdonlás eseteit tartalmazza, a meghatározó befolyást, szavazati hányadot és tényleges irányítást nem. Nem képezik tárgyát továbbá azok a különös esetek, melyek pénzmosási szempontból gyanúsak, és bejelentésre vagy megszüntetésre kell kerüljenek, illetve amelyek fennállása esetén nem kerülhet sor üzleti kapcsolat létrehozásra. 

A következőkben bemutatott vállalati struktúrák létrehozása lehet piaci-gazdasági érdekek által vezérelt, azonban számos olyan szerkezetet is láthatunk, amelyek piaci tapasztalatok alapján alkalmasak lehetnek a tényleges tulajdonos elfedésére. Mind az egyszerű, mind az összetett tulajdonosi szerkezetek az alábbi tulajdon-típusokon alapulnak:   

• Közvetlen tulajdon;
• Lineáris közvetett tulajdon;
• Párhuzamos közvetett tulajdon; 
• Hurok;
• Vegyes tulajdon.

Ezek állhatnak önmagukban, vagy egymással különböző kombinációban is előfordulhatnak. Lehetnek egyszerű vagy összetett szerkezetűek.  

A közvetlen tulajdon esetében, amennyiben önmagában fordul csak elő, nem beszélhetünk összetett szerkezetről, hiszen egy társaságnak lehet akármennyi közvetlen tulajdonosa, azok a közvetlenség fogalmából adódóan ugyanazon, az 1. szinten helyezkednek el. Amennyiben 2. szint is belép, onnantól pedig lineáris közvetett tulajdonról beszélünk. 

A következőkben példákkal szeretnénk szemléltetni az egyes típusok esetén előforduló összetett szerkezeteket. A piros szín jelöli a tényleges tulajdonosi vonalat, a kék az egyéb tulajdonosokat. Kivételt képez a hurok, ami egy speciális eset, ott magát a hurkot jeleztük pirossal, mivel ott nincs tulajdoni hányad alapján kifejezhető tényleges tulajdonos.  

Lineáris közvetett tulajdon

Ebben a példában látszik, hogy bár viszonylag egyszerű tulajdonosi szerkezettel állunk szemben, a tulajdonosi szintek miatt azonban mégis összetett szerkezetről beszélünk. Kovácsné közvetlen módon 20%-os tulajdonrésszel rendelkezik „A” társaságban. Szabó Az „E”-„C”-„B”-„A” tulajdoni vonalon keresztül 80%-os közvetett tulajdoni hányaddal rendelkezik „A” társaságban (100%x100%x100%x80%). Tóth és Smith mindketten csak 10,8%-ban közvetett tulajdonosai „A” társaságnak a „D”-„B”-„A” vonalon (30%x45%x80%). Chang pedig 14,4%-os közvetett tulajdonnal rendelkezik „A” társaságban szintén a „D”-„B”-„A” vonalon (40%x45%x80%). Fentiek alapján csak Szabó a tényleges tulajdonos, mivel neki van 25%-ot elérő vagy meghaladó tulajdoni hányada. 

Párhuzamos közvetett tulajdon:

A fenti példában több szinten is jelen vannak a közvetett tulajdonosok:

Smith 50%-os közvetett tulajdoni hányaddal rendelkezik az „A” társaságban az „E”-„B”-„A” vonalon (100%x100%x50%), Kovácsné pedig 0,25% közvetett tulajdonnal a „D”-„B”-„A” vonalon (100%x0,5%x50%). Szabó több szinten, közvetett módon kapcsolódik „A” társasághoz: „C” társaságon keresztül 50%-os tulajdoni hányaddal (100%x50%), a, „F”-„B”-„A” vonalon keresztül 14,5% (100%x29%x50%), míg „B” társaságon keresztül 2,5%-kal (5%x50%, ami összesen 50+14,5+2,5=67%. A fentiek alapján Smith és Szabó a tényleges tulajdonosok. 

Hurok

Ebben a példában egy látszólag jelentéktelen, 1%-os tulajdonos magánszemély szerepel (Szabó). Valójában ez a személy az egyetlen tényleges tulajdonos, aki bár papíron 1%-nyi tulajdonrésszel rendelkezik, mégis a gyakorlatban 100% tulajdoni hányada van. Ebben az esetben elválik a jogi és a tényleges tulajdon.

Ebben a példában is látszik, hogy bár Szabó jogilag csak 15% tulajdonnal rendelkezik, valójában az előző példához hasonlóan ő az egyetlen tulajdonos, a gyakorlatban 100% tulajdoni hányada van. Itt is elválik a jogi és a tényleges tulajdon. A fenti két példában a Pmt. alapján egyfelől vizsgálni kell, hogy fennáll-e a Pmt. 3.§ 38.b) pontja szerinti meghatározó befolyás, ha nem, akkor a Pmt. 3.§ 38.f) pontja alapján a vezető tisztségviselőt kell megjelölni tényleges tulajdonosként.    

Vegyes tulajdon

Ebben a tulajdonosi szerkezetben találhatunk mind közvetlen, mind lineáris közvetett, illetve párhuzamos közvetett tulajdoni szerkezetet. Chang 25%-os közvetlen tulajdonosa „A” társaságnak, valamint a „B”-„A” vonalon is rendelkezik 1,25% tulajdonnal (5%x25%), így neki összesen 26,25% tulajdona van. Szabó közvetett módon 7,375%-kal rendelkezik az „A” társaságban az „E”-„C”-„B”-„A” vonalon. (100%x100%x29,5%x25%). Tóth 25% közvetett tulajdonnal rendelkezik a „D-„B”-„A” vonalon,(100%x 100%x25%), valamint 30%-kal a „D”-„A” vonalon, (100%x30%), és további 10%-kal a „D”-„C”-„A” vonalon (100%x50%x20%), így ő összesen 65% tulajdonnal rendelkezik „A” társaságban. Kovácsné pedig 10% közvetett tulajdonnal rendelkezik „A” társaságban az „F-„A” vonalon (50%x20%). Fentiek alapján Chang és Tóth rendelkezik 25%-ot elérő vagy meghaladó tulajdoni hányaddal, így ők a tényleges tulajdonosok.

Összetett tulajdonosi struktúrák esetén javasolt intézkedések

A 21/2017 (VIII.3.) sz. NGM rendelet 2. sz. melléklete 1.6 pontjában és a 19/2017 (VII.19) sz. MNB rendelet 10.§ (1) e), 12.§ (1) d), valamint 13.§ g) pontjában említett összetett tulajdonosi szerkezet alatt az alábbiakat értjük: 

A tulajdonosi szerkezet a társaság üzleti tevékenységének jellegéhez képest túlzottan összetett, ha

• a társaság tulajdonosi struktúrájában háromnál több társaság érintettségével egymásba fonódások (hurkok) révén a társaságok kölcsönösen egymás tulajdonosai, vagy 
• a tulajdonosi szerkezetben több, mint három szinten, közvetett részesedéssel rendelkező tulajdonosok találhatók, vagy 
• a tulajdonosi szerkezetben több mint négy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság rendelkezik tulajdoni hányaddal.

Amennyiben a szolgáltató ügyfele túlzottan összetett tulajdonosi szerkezettel rendelkezik, a Pmt. 5.§-ában meghatározott felügyeletek (a továbbiakban: felügyeletek) – amennyiben a felügyeleti útmutató ezzel összhangban szabályozza a kérdést – elvárják, hogy a szolgáltató az ügyfelét megerősített eljárás alá vonja. Kivételt képeznek azok az ügyfelek, amelyek esetében a szolgáltató az ügyfélkapcsolat létesítése során úgy ítéli meg, hogy a tulajdonosi szerkezete bár túlzottan összetett, de annak kialakítása indokolt, vagy az ügyfelek egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alá esnek. 

A felügyeletek megfelelő eljárásnak tartják, ha a szolgáltató a kivétel alkalmazása esetén: 

• Ellenőrzi a kivétel feltételeinek fennállását; 
• Írásban rögzíti az ellenőrzés eredményét és a kivétel alkalmazásának indokát;
• Vezetői jóváhagyáshoz köti a kivétel alkalmazását.

A felügyeletek javasolják, hogy a szolgáltató használjon olyan, hazai – vagy szükség esetén nemzetközi – céginformációkat és tulajdonosi adatokat tartalmazó adatbázisokat, amely lehetővé teszi az összetett tulajdonosi szerkezetek észlelését és megállapítását, ha dokumentumok útján az esetek nagy számában nem látja biztosítottnak a tényleges tulajdonosok azonosítását. Különösen indokolt ilyen adatbázis használata, amennyiben a szolgáltató nagyszámú összetett tulajdonosi szerkezetű ügyféllel rendelkezik, vagy az üzleti kapcsolat létesítése során valószínűsíti, hogy rendelkezni fog ilyennel. 

14. melléklet: Szolgáltató szervezeti struktúrája